Az ipar se húzott annyira

Utoljára közel két évvel ezelőtt, 2013 harmadik negyedévében nőtt lassabban a magyar gazdaság, mint idén április és július között. Igaz, a KSH pénteki gyorsbecslése szerinti 2,7 százalékos GDP-bővülés még magasabb, mint az akkori 2,2, de már eléggé távol van az éppen egy évvel ezelőtt mért, nyolcéves rekordnak számító, 4,1 százalékos bővüléstől.

A magyar gazdasági növekedés lassulását alapvetően a mezőgazdaság teljesítményének visszaesése okozza a statisztikai hivatal szerint. „Hiába alacsony a mezőgazdaság súlya a teljes GDP-ben, ha nagyot változik egy ilyen kis súlyú ágazat, akkor nagy hatása lesz a növekedésre” – mondta a Világgazdaságnak Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője. Kiemelte, hogy a magas bázis is szerepet játszott a mezőgazdaság visszaesésében. „Búzából és napraforgóból is kevesebb termett idén a tavalyinál, ráadásul a kukorica várható terméseredményeit is folyamatosan veszik vissza” – mutatott rá.

Az ágazat az előző két évben erős támasza volt a növekedésnek: a tavalyi 3,6 százalékos GDP-bővülésből 0,5 százalékpontot adott a mezőgazdaság, 2013-ban pedig az 1,5 százalékból 0,6-ot magyarázott. (2012-ben az 1,5 százalékos gazdasági visszaesésből 0,9-et a mezőgazdaság okozott.) A rekordéveket sokszor nem könnyű felülmúlni az ágazatban. Az idei első negyedévben így már óvatosabb volt a KSH: a 3,5 százalékos első három hónapi gazdasági bővülést 0,3 százalékponttal lefelé húzta a mezőgazdaság, és a második negyedéves 2,7 százalékos bővülést valószínűleg ennél is nagyobb mértékben rontotta.

Nem csak a mezőgazdaság okozta a szerényebb növekedést. Szőkéné Boros Zsuzsanna lapunknak elmondta, hogy az ipari termelés jelentősen növekedett április és június között is, de nem olyan nagymértékben, mint az idei első negyedévben. Akkor 8 százalékkal növekedett az ipar hozzáadott értéke, a második negyedévben viszont 6,9 százalékkal nőtt az ipari termelés. Ugyan a hozzáadott érték eltérhet a termeléstől, de a tendencia hasonló lehet.

Elemzők úgy vélik, felhasználási oldalról a fogyasztás és az export segíthette a gazdasági növekedést. Szőkéné Boros Zsuzsanna azonban a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedésének kapcsán óvatosságra intett. A kiskereskedelem tartalmazza a külföldiek magyarországi fogyasztását is, és a turisztikai adatok alapján az egyre több külföldi vendég itteni fogyasztása dinamikusan növekszik – fejtette ki a KSH főosztályvezetője. A GDP fogyasztási komponensének kiszámításához azonban le kell vonni a külföldiek itteni vásárlásait, és hozzáadni a magyarok külföldi fogyasztását. Szőkéné Boros Zsuzsanna hangsúlyozta: mindezek következtében elképzelhető, hogy a fogyasztás nem fog olyan gyorsan nőni, mint ahogy a kiskereskedelmi forgalom bővül.

A kiskereskedelem 5,5 százalékkal nőtt a második negyedévben, elemzők azonban azt is felvetik, hogy az online kasszák bevezetése miatt jelentős a fehéredési hatás a kiskereskedelemben, ez azonban nem növeli a GDP-t, mert abba a feketegazdaságot is beleszámolják.

Romlottak a kilátások

Az építőipari szektor megrendelésállományának további zuhanása miatt az ING Bank konjunktúraindexe jelentős lassulást vetít előre 2016 közepére – írta Balatoni András, a bank vezető elemzője. A LeadING HUBE index értéke tovább süllyedt az elmúlt hónapban: az indikátor a termelés stagnálását jelzi előre 2016 júniusára. Szerinte a 2015-ös GDP-növekedés valószínűleg nem éri el a korábban várt szintet, mert a mezőgazdasági hozzáadott érték várhatóan csökkeni fog, másrészt a fogyasztás és kiskereskedelmi forgalom közötti korreláció érdemben gyengült az elmúlt hónapokban. Balatoni ezért már nem várja, hogy a növekedés eléri idén a kormány 3,1 százalékos célját, a GDP bővülése 2,8 százalék lehet.