Magyar gazdaság

Földprivatizáció: Brüsszel figyelni fog

Brüsszel nem akadályozza meg a magyar földprivatizációt, de garantálni akarja, hogy az az uniós joggal összhangban történik, az Európai Bizottság ezért élénk figyelemmel kíséri a napokban bejelentett javaslatot. A MOSZ felháborítónak tartja a privatizációs programot, a termelői szervezet szerint ráadásul az évtizedekig tartó bérletek miatt a vevőnek nem is kell semmi kézzelfoghatót vállalnia – a spekuláció tehát nincs kizárva.

Az Európai Bizottság nem kívánja akadályozni Magyarországot abban, hogy az állami földeket értékesítse, ám ennek az uniós joggal összhangban kell lebonyolódnia – értesült a Világgazdaság egy magát megnevezni nem kívánó brüsszeli forrástól. A bizottság hivatalosan nem értékelte még a Lázár János által a napokban bejelentett földprivatizációs programot, lapunk azonban az Európai Bizottsághoz közel álló forrástól úgy tudja: a testület szoros figyelemmel követi majd a kezdeményezést, hogy megakadályozza az esetleges diszkriminációt. Hivatalos és részletes brüsszeli értékelés csak a pontos javaslat ismeretében várható.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be: a kormány privatizálná az állami földvagyon jelentős részét, mintegy 300-380 ezer hektárnyi szántót és gyümölcsöst. A politikus akkor arról beszélt: a földek vásárlóiként csak a magyar állampolgárságú, helyben lakó földművesek jöhetnek szóba.

Az állami földek értékesítése jó alkalom, hogy vásárolni tudjanak azok a családi gazdaságok, amelyek szeretnék megerősíteni gazdaságukat – mondta az intézkedéssel kapcsolatban Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön azt követően, hogy Lázár János megtette a bejelentést.

Az államtitkár közölte, a részletek kidolgozása még tart. A földeket bérlők elővásárlási jogának kapcsán ugyanakkor kiemelte, hogy a földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jogosultat akkor illeti meg a lehetőség, ha már három éve használja a területet, és megadja a nyilvános árverésen kialakult árat.

A program egészével Brüsszelnek várhatóan nem is lesz baja, ám kérdéses, hogy a magyar állampolgárság kikötése megfelel-e az uniós jognak. Az Európai Bizottság többször egyértelművé tette már: a földet érintő speciális nemzeti törvényeket addig ismeri el, amíg azok nem mondanak ellent a tőke szabad áramlásáról szóló uniós alapelvnek.

„Véleményem szerint a készülő jogszabályban éppen ezért nem is lesz benne, hogy kizárólag magyar állampolgárok lehetnek a vevők” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Maár András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese szerint azzal, hogy a kormány kiköti: csak helyben lakó, földművesnek minősülő gazdák vehetnek részt a földprivatizációban, legfeljebb néhány külföldi állampolgárságú, ám tartósan Magyarországon élő termelő kerülhet be a vevői körbe.

Maár hozzátette: a MOSZ egyúttal felháborítónak és kontraproduktívnak tartja a bejelentést, amely a termelői szervezet szerint negatív hatással lesz a magyar mezőgazdaság teljesítményére, mivel az egykori állami gazdaságoknak a ma gazdasági társaságok által művelt földjét is eladja. A bérleti szerződések ugyan mennek tovább, ám Maár szerint ez pont a spekulációnak kedvez. „A mégoly kedvezményes bérleti díj az új tulajdonost illetné meg, aki ráadásul kedvezményes hitelből vásárolna. Mivel a bérlet több esetben nem is évekig, hanem évtizedekig tart még, a vevőnek nem is kellene gazdálkodnia. Azt pedig nyugodt szívvel vállalhatja, hogy a 37 év múlva lejáró bérlet után, esetleg százévesen gazdálkodni fog” – fogalmazott a főtitkárhelyettes. Maár szerint így a vevők valós gazdálkodási kötelezettség nélkül, kedvezményes hitellel juthatnának állami földekhez.


Már van két eljárás

Időközben Brüsszel vizsgálatot folytat egy másik ügyben, amelyet a földvásárlás szerinte túlzottan szigorú feltételei miatt indított az Európai Bizottság. Brüsszel jelenleg  értékeli a magyar fél válaszát arra a hivatalos értesítésre, amelyet a földforgalmi törvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás során küldött márciusban – mondta el a Világgazdaságnak Vanessa Mock. Az Európai Bizottság pénzügyi és tőkepiaci ügyekért felelős szóvivője hozzátette: ennek során folyamatosan kapcsolatban vannak a magyar hatóságokkal. További információt ezzel kapcsolatban nem kívánt közölni Brüsszel.

Mint ismert, az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben a földforgalmi törvény egyes rendelkezései miatt. Az első esetben azt kifogásolja Brüsszel, hogy a jogszabály indokolatlanul leszűkíti a szóba jöhető földvásárlók körét, és a tervezett földbizottságok önkényesen akadályozhatnának meg bérleti vagy adásvételi szerződéseket. A másik ügyben az Európai Bizottság azt nehezményezi, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg, ezzel Magyarország Brüsszel szerint oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. A magyar kormány mindvégig azt hangsúlyozta: kész megvédei álláspontját az uniós eljárás során.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek