Ha a kínai kilátások tovább romlanak, azt a magyar gazdaság is meg fogja érezni

A két évtizedig a világgazdaság egyik motorjának tartott kínai gazdaság gyengélkedése kedvezőtlenül érintheti Ázsiát, de még Európát és a közép-kelet-európai régiót is elérhetik a kedvezőtlen hatások. Már a második negyedéves európai GDP-adatokban is látszik a kínai gazdasági növekedés lassulása – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. Az Európai Unió gazdasága a második negyedévben 1,6 százalékkal növekedett, az alacsony olajárak, az európai jegybank lazítása nem tudta igazán beindítani a gazdaságot, amit részben a kínai problémák is okoztak.

Magyarország legnagyobb ázsiai kereskedelmi partnere Kína, így minket is érinthet kissé az ország gazdaságának lassulása. Peter Attard Montaltónak, a Nomura vezető közgazdászának elemzése szerint Magyarország exportja folyamatosan növekedett az elmúlt időszakban Kína felé. Tíz évvel ezelőtt még csak a magyar GDP fél százalékát tette ki a kínai kivitel, mostanra azonban elérte az 1,4 százalékot. Még ez sem számít kiugró értéknek, de az export bővülése növeli a kockázatokat is.

Az idei első öt hónap külkereskedelmi adatain már látszódhatnak a problémák. Az összes ázsiai országba növekedett a magyar export, kivéve Kínát, ahol euróban számolva több mint 8 százalékos a visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Magyarországon azonban egyre keresettebbek a kínai áruk: az import 26 százalékkal növekedett ugyanebben az időszakban. (A teljes behozatal közel 6, a kivitel 1,6 százalékát bonyolítottuk Kínával az év első öt hónapjában.)

Kína gazdasága a hivatalos statisztikák szerint 7 százalékkal növekedett az idei első és második negyedévben, a szakértők azonban úgy vélik, hogy a GDP-bővülés 5 százalék körül lehetett, miután a gazdaság továbbra is a kevésbé gyorsuló pályán van. Marc Faber közgazdász és befektető azonban úgy látja, hogy a növekedés ennél is lassabb lehet, sőt talán már most is inkább csak stagnál a kínai gazdaság.

A legtöbb szakértő nem ennyire pesszimista, azonban Kínának nem lesz könnyű visszatalálni egy gyorsabb növekedési pályára. Németh Dávid hangsúlyozta, hogy Kína a kilencvenes évektől folyamatosan dinamikusan növekszik, a szabadabb gazdasági működésre viszont nem lesz zökkenmőmentes az átállás. A következő időszakban is visszafoghatják az európai gazdaság növekedését Kína problémái.

Németh Dávid szerint éppen ezért nem is a közvetlen kapcsolatok miatt lehet a nagyobb baj, hiszen a kínai export zuhanása is csak 0,1-0,2 százalékponttal vethetné vissza a magyar GDP növekedését, hanem a közvetett hatások miatt. Az autógyárak közül az Audinak és a Volkswagen konszernnek nagy a kitettsége Kínában, és ha ott nem veszik az autókat, az Magyarország számára is kedvezőtlen lenne – fejtette ki a szakértő.

A legnagyobb kockázatot az jelenti, ha globális lassulást okoz a kínai gazdaság kilátásainak romlása, mert ez nagy elbocsátásokkal és a tőzsdék zuhanásával járna világszerte – mondta Németh Dávid, aki szerint ez a magyar gazdaságot is megrázná. Peter Attard Montalto kimutatása szerint azonban a Shanghai Composite index és a magyar tőkepiacok korrelációja alacsony. A kínai gazdaság lassulása a nyersanyagárakra is negatív hatással lehet, ebből viszont Magyarország importáló országként profitálhat is.

Középmezőnyben a kínai kivitelünk

A kínai valuta múlt heti gyengítése ellenére az elmúlt három hónapban alig változott a közép-európai devizák jüannal szembeni árfolyama a Citi elemzői szerint. A kínai gazdaság lassulása elsősorban az exporton keresztül hathat. Bulgária és Szlovákia kínai exportja meghaladja a teljes kivitelük 2 százalékát, Magyarországnak azonban ennél kisebb a kitettsége (1,7 százalék). Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovénia teljes exportjának körülbelül 1 százaléka megy Kínába. Az indirekt magyar exporttal együtt Kína részesedése összesen 4,2 százalékos. Ez viszont már kissé magasabb, mint a régió több országában.