Indulhat a földprivatizáció

Várhatóan 300-380 ezer hektárnyi állami tulajdonú földet adna el a kormány. A program erdőket és természetvédelmi területeket nem, csak szántókat és gyümölcsösöket érintene – jelentette be tegnap Lázár János. A jelentős terület vevőiként csak magyar állampolgárok, élethivatás-szerűen földművelésből élők és helyben lakók jöhetnek szóba – szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: ezeket a kritériumokat a jelenlegi jogszabályok jól körülírják, ezzel pedig kizárhatók a külföldiek, a spekulánsok vagy azok, akik nem helyben laknak, hanem „az ország másik feléből szeretnének jó földhöz jutni”.

Lázár elmondta: az értékesítés lehetséges módozatait vizsgálva a kormány áttekintette az elmúlt húsz év összes hasonló földeladását. Most a földeket nyilvánosan értékesítik, 3 hektár alatt kihirdetéssel, 3 hektár felett pedig nyilvános árverésekkel. Ez utóbbiakon csak a helyben lakó, magyar állampolgárságú földművesek vehetnek részt, a kikiáltási ár pedig a helyi piaci érték lesz, 10 százalékkal megnövelve. A piaci ár plusz 10 százalék olyan szint lesz, amelytől felfelé a licit során el lehet mozdulni, de lefelé nem – tette hozzá Lázár, aki megjegyezte: a kormány nem lát lehetőséget kedvezményes árú földértékesítésre.

A miniszter szólt arról is: a kormányzat megbízta a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy a földvásárláshoz hitelkonstrukciót dolgozzon ki. Ez egy 20 éves futamidejű, kedvezményes hitel lenne, amelynek a kamata nem lehet nagyobb a növekedési hitelprogram (NHP) kamatánál, vagyis legfeljebb 2,5 százalék lehet. Az így értékesített állami földekre húsz évig elidegenítési és terhelési tilalom lesz érvényben. Az értékesítésből befolyt összeget az állam dologi, működési kiadásokra nem költheti, az a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) egy fejlesztési alapba kerül, amelyből csak az állami vagyon gyarapítható.

A kormány felhatalmazta Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert a részletek kidolgozásával és a program elindításával, az első nyilvános árverésekre még az idei év folyamán sor kerül – mondta el a miniszter. Kiemelte: az állami földek értékesítésénél olyan földek is lesznek, amelyek most is bérbe vannak adva, de a mostani bérlő joga nem sérül a tulajdon átadásával.

Éppen ez utóbbi, vagyis a most is élő bérleti jogok miatt a program számos akadályba ütközhet – mondta el a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: az állam kezében mintegy 400 ezer hektárnyi szántó van, a most szóban forgó 300-380 ezer hektár tehát az állami tulajdon nagy részét jelenti. Ez azonban jelentős részben bérbe van adva, nem egy esetben még évtizedek vannak hátra a kedvezményes árú bérleti jogviszonyból. A legnagyobb bérlők, így a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, Csányi Sándor és más nagyvállalkozók érdekeltségébe tartozó területek összesen hozzávetőleg 160 ezer hektárt tesznek ki, amelyeket komoly technológiával, adott esetben öntözéssel művelnek. „Ezek szétdarabolása irracionális volna, ráadásul a vevőnek is 37 évet kellene várnia arra, hogy a földet birtokba vegye” – mutatott rá Raskó.

A kisebb, öröklés során az államnak felajánlott földek ugyanakkor szétaprózottak, nemegyszer kisebb értékűek, és nagyjából 30-40 ezer hektárt tesznek ki. Ha a természetvédelmi területek valóban nem jönnek szóba, akkor viszonylag kevés értékesíthető föld marad. A jelek szerint tehát alaptalan lenne azt várni, hogy a meghirdetendő 300-380 ezer hektárt elkapkodják, a program sikere lenne már az is, ha ennek a felét sikerülne értékesíteni.

Nem mindegy ugyanakkor a vásárlás finanszírozásának megoszlása sem. „Az Európai Unió vélhetően nem menne el szótlanul egy százszázalékos kedvezményes hitel mellett, valamekkora, minimálisan legalább 30 százalék körüli önrészt biztosan le kellene tennie a vevőnek. Ez azt jelenti, hogy egy 1,5 millió forintba kerülő hektárnál félmillió forintot kellene fizetni, és akkor még csak egy hektárról beszéltünk. Éppen ezért falvanként legfeljebb három-négy tehetősebb család jöhet szóba a vásárlásnál, a 45 ezer földműves nagy része eleve kiesik” – vélekedett Raskó.

Az agrárközgazdász szerint az ajánlat azoknak a fizetőképes gazdáknak jöhet jól, akiknek a közelében olyan földek vannak, amelyeknek a bérleti joga néhány éven belül lejár. Ebben az esetben a földet szerző tulajdonos néhány évig tűrné, hogy a bérlő gazdálkodik a földön, majd pedig maga venné birtokba, vagy újabb bérleti szerződést kötne. „Ezenfelül a spekulációnak kedvezhet a program, arra játszhatnak a vásárlók, hogy a föld ára később felmegy” – tette hozzá.

Kérdéses az is, hogy mit szólna a programhoz Brüsszel. Az Európai Bizottság leginkább azt kifogásolhatja, hogy a vásárlók kizárólag magyar állampolgárok lehetnek. Az uniós alapelvek közül az egyik legerősebb a tőke szabad áramlása. Brüsszel pedig világossá tette: a földet is egyértelműen a tőkejavak közé sorolja, az ezt érintő speciális nemzeti szabályok nem mondhatnak ellent az uniós alapelvnek.

A korábbi hírek szerint az Európai Bizottság rossz szemmel nézi, és indokolatlan megszorításnak tartja azt is, hogy földet csak magánszemélyek vehetnek, szervezetek és gazdasági társaságok viszont nem. Igaz, ez a brüsszeli kifogás a jelek szerint kisebb súlyú, mint az állampolgárság kérdése.

Kérdéses az is, hogy mit szólna a programhoz Brüsszel. Az Európai Bizottság leginkább azt kifogásolhatja, hogy a vásárlók kizárólag magyar állampolgárok lehetnek. Az uniós alapelvek közül az egyik legerősebb a tőke szabad áramlása. Brüsszel pedig világossá tette: a földet is egyértelműen a tőkejavak közé sorolja, az ezt érintő speciális nemzeti szabályok nem mondhatnak ellent az uniós alapelvnek.

A korábbi hírek szerint az Európai Bizottság rossz szemmel nézi, és indokolatlan megszorításnak tartja azt is, hogy földet csak magánszemélyek vehetnek, szervezetek és gazdasági társaságok viszont nem. Igaz, ez a brüsszeli kifogás a jelek szerint kisebb súlyú, mint az állampolgárság kérdése.-->