Jóváhagyták a görög hitelt

Gyakorlatilag sínen van a harmadik görög mentőhitel, amelyre az athéni parlament pénteki jóváhagyását követően aznap este az euróövezeti pénzügyminiszterek is áldásukat adták. A hitelcsomag fejében tett vállalásokat egy 29 oldalas dokumentum tartalmazza. Az átfogó reformok mellett Athén súlyos megszorításokra is ígéretet tett, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege jövőre már pozitív legyen. Középtávon pedig a nagy adósság – amely prognózisok szerint elérheti a GDP 200 százalékát is – ellenére 3,5 százalékos többletet várnak a hitelezők. A bevételnövelés érdekében az Alekszisz Ciprasz vezette kormánynak – elődeihez hasonlóan – a privatizáció felgyorsítására kellett ígéretet tennie. A vállalás szerint 2017 végéig 6,4 milliárd eurós bevételt kell felmutatnia Athénnak.

A legfeljebb 86 milliárd eurós kölcsönt a következő három évben folyósítják a görögök számára, uniós források szerint ebből az első részlet a teljes összegnek csaknem harmada, 26 milliárd euró lehet. Ennek fele a külső adósság teljesítésére szolgál – a júlus végén az uniós EFSM-mentőalapból biztosított, 7,2 milliárdos áthidaló kölcsön is ilyen –, tízmilliárd a bankok azonnali feltőkésítésére, hárommilliárd pedig a görög kormány elmaradásainak teljesítésére. Ez azért fontos, mert így hozzáférhet az ország a blokkolt európai uniós fejlesztési forrásokhoz is.

Ami azonban ennél sürgősebb, az a kamatokkal együtt 3,4 milliárd eurós törlesztés, amelyet a görögöknek 2020-ig kell teljesítenie az Európai Központi Banknak. Egyéb forrás híján ezt már szintén az új hitel első kifizetéséből kellene fizetnie az országnak, ám ehhez több euróövezeti tagállam parlamentjének még rá kell bólintania az egyezségre. A legkeményebb ezek közül Németország, ahol még a kormányzó kereszténydemokraták soraiban is több tucat képviselő ellenzi a görögök megmentését.

A szerdára tervezett voksolás előtt azonban legfeljebb különvéleményekre kell számítani, és nem forog fenn a veszélye az esetleges elutasításnak. (Júliusban az előzetes megállapodás szavazásakor 60 honatya szavazott nemmel a 311 fős frakcióban.) Annál is inkább, mivel ma már a korábbi ellenzők közül is többen átálltak a másik oldalra. A CDU két magas rangú politikusa, Eckhardt Rehberg volt frakcióvezető, valamint Ralph Brinkhaus, a csoport jelenlegi helyettes vezetője szombaton közös nyilatkozatban biztosították támogatásukról a megállapodást, mondván, ez a jelenleg elérhető legjobb megoldás. Kiemelték Görögország kompromisszumkészségét, és erre szólították fel saját képviselőtársaikat is. Jens Spahn pénzügyminiszter-helyettes is a megállapodás fontosságát emelte ki, felhívta egyben a figyelmet arra, hogy az EU-t jelenleg sújtó menekültválság miatt is pénzügyi támogatást kell nyújtani a görögöknek.

Nem ennyire egyértelmű a mentőcsomag támogatottsága Athénban. A pénteki parlamenti szavazáson Ciprasz ugyan ellenzéki szavazatokkal biztosítani tudta többségét, ám a 300 fős parlamentben már csak 118 kormánypárti politikus támogatta az indítványt (a Sziriza 43 képviselője, köztük Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter is nemmel szavazott). Ez azt jelenti, hogy a kormányfő már nem tudja maga mögött az esetleges bizalmi szavazás esetén minimálisan szükséges 120 szavazatot sem. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy január után ősszel ismét előrehozott választásokat tarthatnak az országban.

Az IMF kitartó

Üdvözölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde a Görögországnak szánt harmadik pénzügyi mentőcsomag elfogadását, de ismét sürgette azt is, hogy a hitelezők döntsenek további adósságkönnyítésről, mert Athén egyedül nem tudja megoldani adóssághelyzetét. Lagarde közölte: olyan mértékű könnyítésre gondol, amely jóval továbbmegy minden eddig tárgyalt elképzelésen.