Kína: az export visszaesett, az infláció emelkedett

Sokkal rosszabbul alakult júliusban a kínai külkereskedelem, mint várták: az export 8,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest (dollárban számolva), az elemzők 1-1,5 százalékos mínuszra számítottak a júniusi 2,8 százalékos plusz után.

A Japánba irányuló kivitel 13 százalékkal, az EU-ba irányuló 12,3 százalékkal esett vissza, és március óta először ismét csökkent az export az USA-ba is, 1,3 százalékkal. Az import a várakozásoknak megfelelően 8,1 százalékkal zsugorodott a júniusi 6,1 százalékos mínusz után, ebben az ipar gyér kereslete mellett a nyersanyagárak zuhanása is szerepet játszik. A külkereskedelmi mérleg többlete végül 43,03 milliárd dollár lett, bő tízmilliárddal kevesebb a Reuters által előre jelzettnél.

A gyenge exportteljesítményben a jüan árfolyama is benne van: Peking egyebek közt a belső kereslet támogatása érdekében nem engedi leértékelődni a kínai fizetőeszközt, hiszen annak kell átvennie a gazdasági hajtóerő szerepét az exporttól. Az erős jüan megkönnyíti a kínai cégek külföldi terjeszkedését is, és a Kínában jelen levő külföldi befektetőket is ösztönzi az ottani pénz használatára.

A kormányzat ráadásul nagyon szeretné elérni, hogy a jüan bekerüljön az IMF devizakosarába, és ezzel a nemzetközi tartalékdevizák közé. (A Nemzetközi Valutaalap elszámolási egysége, az SDR kosarát most a dollár, a font, az euró és a jen alkotja, a módosításról az őszi közgyűlésen döntenek.) Ezzel együtt a kínai központi bank pénteken kiadott negyedéves jelentésében azt hangsúlyozta, hogy nagyobb szerepet akar engedni a piacnak az árfolyam alakításában.

A jelentés még nem reflektálhatott a tegnap ismertté vált inflációs adatra: júliusban év/év alapon 1,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, ez eddig az idei legnagyobb mérték, de még jó messze van a kormány 3 százalékos 2015-ös prognózisától. Az infláció beindulásának valószínűségét csökkenti, hogy a termelői árak 5,4 százalékkal csökkentek, ez hat éve a legnagyobb visszaesés.