Kína mindent bevet a lassulás ellen

Váratlanul nemcsak a kötelező tartalékrátát, hanem a betéti és a hitelkamatot is csökkentette tegnap a People Bank of China, hogy véget vessen a piaci pániknak, és támogassa a gazdasági növekedést. A kínai jegybank 4,6 százalékra vágta az egyéves hitelkamatot, és 1,75-re a betétit, ami egyaránt 25 bázispontos lazításnak felel meg. Ezzel egy időben 50 bázisponttal, 18 százalékra csökkentették a kötelező tartalékrátát, ami közel 680 milliárd jüan többletlikviditást jelenthet a kínai gazdaság számára, és eltörölték az éven túli bankbetétek felső korlátját. A korábbi három intézkedéscsomag feleekkora likviditásbővülést jelentett, így a mostani csomag jóval erősebb támasza lehet a gazdaságnak, mint a korábbiak voltak.

A világ második legnagyobb gazdasága komoly lassulással néz szembe, amelyet a kínai vezetés el akar kerülni, ezért is volt szükség egy éven belül a tartalékráta harmadszori csökkentésére. A múlt héten kudarcba fulladt a PBoC lépése, amikor 3 százalékkal leértékelték a jüant, mivel egyre gyengében teljesített az exportszektor. Az azonban hamar világossá vált, hogy a gazdasági növekedés visszaesése és a tőzsdepánik megfékezése ellen ez kevés lesz. A kínai jegybank nem is titkolja, hogy a monetáris lazításra a gazdaság ösztönzése miatt van szükség, de azt is hangsúlyozták, hogy az elmúlt napokban nagymértékben csökkent a likviditás. Közleményükben utaltak a rugalmasabb árfolyamrendszer szükségességére is, de erre még bizonyára várni kell. Elemzők szerint a lépés segítheti a jüan gyengülését, amely az exporton keresztül segítheti a növekedést.

A BPoC a jövőben is közelről fogja figyelni a piaci ingadozásokat és a gazdaság teljesítményét, és vélhetően mindent meg fognak tenni azért, hogy a gazdaságot dinamikus növekedési pályán tartsák – és elérjék a kormány 7 százalékos GDP-növekedési célját. A kínai központi bank kiemeli: széles eszköztárat vetnek be, amennyiben szükségessé válik. Vagyis ha nem lenne elég a mostani csomag, akkor hajlandók még többet tenni.

A kínai jegybank lépésével növekedett a bankrendszer likviditása, többet tudnak majd hitelezni, ez azonban nem feltétlenül segíti a kínai gazdaság modellváltását, vagyis azt, hogy a beruházás- és hitelfelvétel-vezérelt növekedésről áttérjenek egy fenntarthatóbb pályára, amiben a fogyasztás is fenntarthatóan bővül.

A lízingcégeknél a BBoC még engedékenyebbé vált: náluk hatszor akkora tartalékráta-csökkentésről döntött, mint a bankoknál. A 300 bázispontos mérséklés képes lehet új lendületet adni az ágazatnak, ez azonban szintén az eladósodásra épülő gazdasági növekedést teheti tartóssá. Az ingatlanpiaci lufi és az árnyékbankrendszer felépülése miatti súlyos problémák mellett a kínai jegybank tovább fújhatja a hitelpiaci lufit. Szakértők szerint Kína nem fogja tudni elkerülni a gazdaság gyors lassulását, legfeljebb elnapolhatja azt. Chris Wood, a CLSA globális stratégája szerint Kínának jó oka van a lazításra, de lesznek befektetők, akik azt fogják gondolni, hogy a gazdasági helyzetnek katasztrofálisnak kellett lennie ahhoz, hogy a döntést meghozzák.

A kínai gazdaság olyan lassan növekedhet idén, amire az elmúlt negyedszázadban nem volt példa. Júliusban a Bloomberg szerint már csak 6,6 százalékos lehetett a bővülés lendülete, augusztusban pedig a beszerzésimenedzser-index hat és fél éves mélypontra zuhant (47,8 pontról 47,1-re, miközben az 50 pont alatti érték a feldolgozóipar zsugorodását jelzi), ami a gazdasági helyzet romlására utal. A növekedés visszaesését tehát nem lesz könnyű elkerülni, és azzal, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok mögött, a legtöbb országra hatással lehet a lassulás.

A piacok lényegében minden fronton hátraarcot csináltak: amit hétfőn még limit nélkül adtak a befektetők, azt kedden igyekeztek visszavenni – sokszor drágábban. Az euró–dollár-árfolyam, amely hétfőn a pánikban 1,17 fölött tetőzött, tegnap délutánra 1,14-ig esett vissza, a rubel és a török líra egyaránt nagyot erősödött, a rubel euróval szembeni árfolyama több mint 4 százalékot, ami nagyjából olyan, mintha a forint egy nap alatt 313-ról 300 alá erősödött volna. Maga a magyar deviza nem viselkedett ilyen jól. Kezdetben ugyan 311-ig erősödött az euróval szemben, délutánra azonban 314 fölé kúszott a jegyzés.

A magyar tőzsde remekelt a kedvező nemzetközi hangulat hatására, igaz, zárásra kissé mérséklődtek a pluszok. A BUX index 2,9 százalékos nyereséggel, 21 389 ponton zárta a napot. A legjobban az OTP szerepelt, 3,7 százalékkal, 5450 forintra ugrott föl, és a nap folyamán 5525 forinton is járt. A Mol, amelyet hétfőn még 13 200 forinton is adtak tegnap csaknem 1000 forinttal drágábban, 14 140 forinton is forgott, majd 2,7 százalékos pluszban, 13 865 forinton zárt. A Richter részvénye 3, a Magyar Telekom másfél százalékot erősödött.

Az amerikai piacok is becsatlakoztak a nemzetközi trendbe: az S&P 500 2,4 százalékkal, 1938 pontra, a Dow 2,26 százalékkal, 16 225 pontra emelkedett.

A kockázatvállalási kedv fellángolásával párhuzamosan emelkedett az olaj jegyzése, a WTI hordónkénti ára 39,5, a Brenté 43,4 dollárra javult, ami 3, illetve másfél százalékos emelkedést jelent. Visszaesett viszont az arany iránti kereslet, így a nemesfém 1160-ról 1135 dollárra esett vissza. A befektetők az arany mellett a jó minőségű állampapírokban próbáltak menedékre találni az elmúlt napokban, emiatt esett hétfőn háromhavi mélypontra, 0,51 százalékra a német tízéves kötvények hozama. Tegnap viszont ennek meredek korrekciójaként 18 bázispontot emelkedett a hozam, és a váratlanul erős amerikai fogyasztói bizalmi adatok közzététele után 0,76 százalékon is járt. A volatilitás tehát nem csökkent a piacokon, a pánik azonban elmúlt. A szakértők most azt találgatják, hogy a háromnapos, flash crash-szerű mozgás vajon egyszeri heves korrekció volt az előző évek nyugodt emelkedését követően, vagy pedig egy nagyobb esés előjele.

A piacok lényegében minden fronton hátraarcot csináltak: amit hétfőn még limit nélkül adtak a befektetők, azt kedden igyekeztek visszavenni – sokszor drágábban. Az euró–dollár-árfolyam, amely hétfőn a pánikban 1,17 fölött tetőzött, tegnap délutánra 1,14-ig esett vissza, a rubel és a török líra egyaránt nagyot erősödött, a rubel euróval szembeni árfolyama több mint 4 százalékot, ami nagyjából olyan, mintha a forint egy nap alatt 313-ról 300 alá erősödött volna. Maga a magyar deviza nem viselkedett ilyen jól. Kezdetben ugyan 311-ig erősödött az euróval szemben, délutánra azonban 314 fölé kúszott a jegyzés.

A magyar tőzsde remekelt a kedvező nemzetközi hangulat hatására, igaz, zárásra kissé mérséklődtek a pluszok. A BUX index 2,9 százalékos nyereséggel, 21 389 ponton zárta a napot. A legjobban az OTP szerepelt, 3,7 százalékkal, 5450 forintra ugrott föl, és a nap folyamán 5525 forinton is járt. A Mol, amelyet hétfőn még 13 200 forinton is adtak tegnap csaknem 1000 forinttal drágábban, 14 140 forinton is forgott, majd 2,7 százalékos pluszban, 13 865 forinton zárt. A Richter részvénye 3, a Magyar Telekom másfél százalékot erősödött.

Az amerikai piacok is becsatlakoztak a nemzetközi trendbe: az S&P 500 2,4 százalékkal, 1938 pontra, a Dow 2,26 százalékkal, 16 225 pontra emelkedett.

A kockázatvállalási kedv fellángolásával párhuzamosan emelkedett az olaj jegyzése, a WTI hordónkénti ára 39,5, a Brenté 43,4 dollárra javult, ami 3, illetve másfél százalékos emelkedést jelent. Visszaesett viszont az arany iránti kereslet, így a nemesfém 1160-ról 1135 dollárra esett vissza. A befektetők az arany mellett a jó minőségű állampapírokban próbáltak menedékre találni az elmúlt napokban, emiatt esett hétfőn háromhavi mélypontra, 0,51 százalékra a német tízéves kötvények hozama. Tegnap viszont ennek meredek korrekciójaként 18 bázispontot emelkedett a hozam, és a váratlanul erős amerikai fogyasztói bizalmi adatok közzététele után 0,76 százalékon is járt. A volatilitás tehát nem csökkent a piacokon, a pánik azonban elmúlt. A szakértők most azt találgatják, hogy a háromnapos, flash crash-szerű mozgás vajon egyszeri heves korrekció volt az előző évek nyugodt emelkedését követően, vagy pedig egy nagyobb esés előjele.

-->