Meglepően alacsony inflációs adat

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – közölte a KSH. Ez kisebb meglepetés: a Bloomberg konszenzusában az elemezők a júniusi 0,6 százalék után 0,5 százalékot vártak – leginkább az élelmiszerek árcsökkenésének és az energiaárakból eredő inflációs nyomás mérséklődésének köszönhetően. Az okok ugyanezek, a mértékek azonban nagyobbak lettek, júliusban ugyanis az előző hónaphoz képest az árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal mérséklődött, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,1 százalékos árcsökkenésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal a szolgáltatások drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni a KSH szerint. Ezenkívül a nyári kiárusítások miatt a ruházkodási cikkekért 2,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni júliusban a júniusinál.

Mindennek következtében csökkent az éves áremelkedési ütem is. A júliusi mérséklődés miatt az előző évihez képest az élelmiszerek ára 0,9 százalékkal emelkedett (júniusban még 1,4 százalékos növekedés mutatott a legnagyobb súlyú termékkör árindexe). A szeszes italok, dohányáruk 3,9 százalékkal drágultak egy év alatt – nagyrészt az adóemelések miatt. A szolgáltatásokért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,3 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 1,0 százalékkal drágultak, miközben a ruházkodási cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött. Az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) 2,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8,4 százalékkal esett vissza. A háztartási energia ára átlagosan 2,7 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal.

A maginfláció 1,3 százalékra gyorsult csupán, ami szintén meglepetés: az elemzők ennél nagyobb ütemet vártak a júniusi 1,2 százalékot követően. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az alig emelkedő maginfláció továbbra is az árnyomás hiányára utal. Az Erste Bank elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely úgy vélik: a vártnál gyorsabban lassuló inflációs ráta elsősorban szezonális hatásoknak köszönhető, hiszen havi összevetésben az élelmiszerek, illetve a ruházati cikkek ára csökkent. Az elemzők felhívták a figyelmet arra is, hogy a júliusban a benzinkutakon látott üzemanyagár-csökkenés egyelőre még nem tükröződik a Statisztikai Hivatal által gyűjtött adatokban, így a hatás először valószínűleg az augusztusi adatokban jelenhet meg. Suppan Gergely is osztja a véleményt, szerinte az üzemanyagárak emelkedése miatt a következő hónapokban újra 0 százalék közelébe ereszkedhet az infláció. Az elemző októberben 1 százalék közelébe emelkedő rátát vár, és úgy véli, decemberben kissé 2 százalék fölé gyorsulhat az árak növekedési üteme, így idén 0,3 százalékos áremelkedési ütemre lehet számítani. Az Erste elemzői is ugyanilyen mértékre számítanak, azonban hozzáteszik: ezt érdemben befolyásolja az olaj világpiaci árának alakulása. Ha ennek ára érdemben csökken, és tartósan nyomott szinten marad (ezzel magával rántva a hazai üzemanyagárakat), akkor nem elképzelhetetlen, hogy újra negatív előjelű inflációs számokat látunk majd – jósolják.

Az elemzők úgy vélik, a kedvező inflációs kilátások és a lefelé mutató kockázatok ellenére az MNB nem nyúl majd az alapkamathoz. Suppan Gergely szerint mivel az infláció középtávon továbbra sem éri el a 3 százalékot (jövő év végi várakozása 2,7 százalék), az MNB tartósan alacsonyan tarthatja az alapkamatot. Legkorábban jövő ősszel vár a Takarékbank elemzője kisebb kamatemelést.

Az MNB szerint érdemben nem változtak az alapmutatók

Nem mutattak érdemi elmozdulást júliusban az inflációs alapmutatók, amelyek szintje változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal – állapította meg elemzésében a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB szerint az indirekt adóktól megtisztított maginfláció júliusban 1,1 százalékra mérséklődött a júniusi 1,2-ről. A másik két alapmutató is csökkent kissé: a keresletérzékeny infláció 1,9 százalékra 2,0-ről, a ritkán változó árú termékeke inflációja pedig 2,1 százalékra az előző havi 2,3 százalékról. A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,8 százalékkal nőttek. E termékkörön belül a mobiltelefon és internet árak számottevően növekedtek, ezt leszámítva általánosan visszafogott árváltozások voltak megfigyelhetők.