Minimálisan emelkedett júliusban a brit infláció

Árak Váratlanul elmozdult a zérótól az év/éves brit infláció: júliusban 0,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, a Bloomberg, illetve a Reuters által megkérdezett elemzők egyaránt a júniusi nullás szint megismétlődését vártak. Az emelkedésben a ruhaneműk játszották a főszerepet, miután a nyári árleszállításokon a kereskedők jellemzően a tavalyinál kisebb engedményeket adtak, ezenkívül a repülőjegyek is drágultak. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció viszont jóval nagyobbat ugrott: 1,2 százalékra emelkedett a júniusi 0,8 százalékról (a várakozás 0,9 százalék volt). Az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára 13. hónapja egyfolytában csökken.

Az infláció szinte beláthatatlan távolságra van a Bank of England (BoE) és a kormány 2 százalékos inflációs céljától, de a miniszterelnök, David Cameron most mégis üdvözölte az alacsony árakat, mint amelyek szavai szerint – a bérek növekedésével együtt – segítenek előmozdítani a kormány tervét, hogy nagyobb biztonságot adjanak a dolgozó embereknek. A BoE döntéshozói szerint azonban az infláció már csak rövid távon marad alacsony az erős font és az újból csökkenő olajárak hatására (a monetáris tanács augusztus 5-i ülésén a kilenc tag közül egy már az azonnali kamatemelés mellett voksolt). A jegybank kormányzója, Mark Carney a legutóbbi időkben rendre úgy nyilatkozott, hogy nagyjából ez év végéig mozoghat zéró körül a ráta, 2016–17-ben azonban már elérheik a célszámot.

Addigra a szigorítási ciklus is beindulhat: Nagy-Britannia gazdasága tavaly 3 százalékkal bővült, és várhatóan idén is a leggyorsabban növekvők közé tartozik majd a fejlett országokon belül. Erre alapozva jegybanki illetékesek már többször jelezték, hogy 2016 első fél évében fokozatosan elkezdhetik a 2009 márciusa óta történelmi mélyponton, 0,5 százalékon álló alapkamat emelését.