Pár lépésre a mentőhiteltől
Egy-két részlet híján teljes a megegyezés a harmadik görög mentőcsomag feltételeiről – jelentette be Efklídisz Cakalótosz görög pénzügyminiszter kedden reggel. A várhatóan 86 milliárd eurós hitellel kapcsolatos tárgyaláson a felek újabb maratoni ülésen vannak túl: a kéthetes athéni egyeztetés utolsó köre 23 óráig tartott. Amire jutottak, egyfelől egy átfogó reformcsomag, amelynek főbb irányvonalait már a július 13-án aláírt megállapodás lefektette, és a görög parlament két menetben már meg is szavazta.
Így is maradt azonban több mint harminc pont, ezeket a hároméves hitelprogram előtt vagy közben kell teljesítenie a görög kormánynak, egyes esetekben a parlament megerősítésével. Ezek között az egyik legfontosabb, egyben legvitatottabb az 50 milliárd eurós privatizációs alap felállítása, illetve a már az előző hitelprogramok részeként elfogadott pritizációs program vérehajtása. Fontos eleme a hajózási cégeknél és a szigeteken alkamazott adókedvezmények megszüntetése, a generikus gyógyszerek árának csökkentése, a jóléti rendszer felülvizsgálata, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, a nyugdíjreform, különösen a korai nyugdíjazás feltételeinek megszigorítása, az energiapiac vagy a szabályozott szakmák liberalizálása. További feltétel az adókedvezmény eltörlése azoknál a mezőgazdasági termelőknél, akik államilag támogatott áron szerzik be az üzemanyagot, valamint az évi 50 ezer és 100 euró közötti jövedeleműek esetében a szolidaritási adó 4 százalékról 6 százalékra emelése.
A hitelmegállapodás várhatóan konkrét időpontokat jelöl meg egyes intézkedések végrehajtására. Így például a nyugdíjreform, a boltok vasárnapi nyitvatartási szabályainak átalakítása, a gyógyszertárak birtoklásának újraszabályozása esetén, az elektromos hálózat privatizációja, a kollektív szerződéshez való jog, a sztrájkjog és a tömeges elbocsátások szabályainak felülvizsgálata területén.
A tárgyaló felek meghatározták azt is, hogy a görög büdzsének milyen eredményt kell produkálnia. Itt engedtek a görög kormánynak és a gazdasági realitásoknak: amíg korábban 1 százalékos GDP-arányos többletet vártak el a hitelezők – a 2015-ös büdzsében pedig még egyenesen 3 százalék szerepel –, most az előírás 0,25 százalékos deficitté változott. Ez összefüggésben van azzal, hogy az enyhe növekedés helyett erre az évre 2,1-2,3 százalékos visszaesést prognosztizálnak, elsősorban a tőkekorlátozásokkal és a politikai bizonytalanságokkal magyarázható teljesítménycsökkenés miatt. Jövőre az elsődleges egyenlegnek 0,5 százalékos pluszt kell mutatnia, 2017-ben pedig 1,75 százalékot.
A Kathimerini egy meg nem nevezett kormánytisztviselőt idéz, aki szerint a kompromisszum révén 20 milliárd euróval kevesebb megszorítást kell végrehajtaniuk a következő három évben. A GDP 11 százalékát kitevő összeg említésével vélhetően a korábban és a most elvárt büdzséegyenleg különbségére utalt – más kérdés, hogy ehhez a terv szerint teljesíteniük kellene például az adóbevételi vagy a privatizációs célokat, amelyektől eddig rendre elmaradt az ország.
Azt is pozitívumként említette, hogy az év végére lezárhatják a bankok konszolidációját. A lap forrásai szerint az a hitelezői javaslat nem került be a végső verzióba, hogy a hitelállomány több mint harmadát kitevő rossz hiteleket értékesítsék – a kormány őszre ígéri a piaci értéken 95 milliárd eurósra becsült állomány kezelését.
Azt egyelőre nem tudni, melyik az az egy-két pont, amelyekről még folyik a vita, és az előzetes hírek arról sem szóltak, hogy az adósságátütemezés felmerült-e a tárgyalásokon. A Nemzetközi Valutaalap korábban világossá tette, enélkül nem vesz részt a programban, a mostani egyeztetésnek mégis részese – erősítette meg az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján Annika Breidthardt. A szóvivő azt is kiemelte, hogy reggel nem politikai, hanem technikai szintű megállapodás született – ez egyfelől arra utal, hogy a tárgyaló felek nem a legmagasabb szintet képviselték, másfelől pedig azt, hogy a politikai megállapodáshoz szükség van a tagállamok beleegyezésére is.
Az első egyeztetés ezzel kapcsolatban az euróövezeti pénzügyminiszteri munkacsoport konferenciahívása volt, a dokumentumot ezt követően a pénzügyminiszterek véleményezhetik pénteken várható ülésükön. Ezzel párhuzamosan, csütörtökön már a görög parlament is szavazhat a megállapodásról, utána kerülhet a nemzeti parlamentek elé jóváhagyásra. Erre mindössze néhány nap marad, mivel a görögöknek augusztus 20-án már egy 3,2 milliárd eurós törlesztést kell fizetniük az Európai Központi Bank felé, és a tervek szerint ezt már a kölcsönből állnák. A rövid határidő miatt felmerülhet egy újabb áthidaló kölcsön is, a bizottság azonban az ezzel kapcsolatos kérdést nem kommentálta. A görögök hírek szerint a mentőhitelből 25 milliárd eurót kérnek az első részletben, a törlesztésen túl ebből kellene visszafizetni a júliusban biztosított, 7,2 milliárdos áthidaló kölcsönt, tízmilliárd eurót pedig a bankok újratőkésítésére szánnának.
Óvatos németek
A legjobb pillanatban tér vissza nyári szabadságáról Angela Merkel német kancellár: a görög hitelmegállapodásról napokon belül döntenie kellene a törvényhozásnak is, ám még a kormányon belül sincs egyetértés arról, hogyan viszonyuljanak a július óta elfogadott lépésekhez. Jens Spahn pénzügyminiszter-helyettes tegnap arról beszélt, az új refomrpogramnak hosszú távúnak és meggyőzőnek kell lennie. Az legalábbis kétséges, hogy a megállapodás meggyőzi-e a német kormánypárti törvényhozókat, akiknek közel egyötöde utasította el a hitel előzetes feltételeiről Brüsszelben júliusban aláírt dokumentumot.
