Tízmilliárd láncfelügyeleti díjból

A tavaly befolyt élelmiszerlánc-felügyeleti díj összege 10,979 milliárd forint volt, ebből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált fejlesztésre fordítandó összeg 1,097 milliárd forintot tett ki, a Nébih működési kiadásokra fordítható bevétele 3,952 milliárd forint volt. Az adatokat az élelmiszerlánc-biztonságról és a felügyeleti díj felhasználásáról szóló, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által jegyzett jelentésben tették közzé.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság által végzett ellenőrzések közül 2014-ben az országos főállatorvos által elrendelt tejágazati célellenőrzés volt a legjelentősebb. Ennek keretében pedig egy engedély nélkül működő tejpalackozó működését tiltották meg.

Az illegális tevékenységek elleni küzdelem része, az általános forgalmi adó (áfa) megfizetésével összefüggő visszaélések visszaszorítását és az élelmiszerlánc-biztonság növelését célzó elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) az idén január 1-jétől elindult – állapítja meg a jelentés, amely szerint a rendszer fejlesztése során a Nébih által kialakított szolgáltatásokon keresztül jutnak az ekáerrendszerbe a FELIR-azonosítóval és a nyilvántartott első magyarországi tárolási helyekkel kapcsolatos adatok. Ezek biztosítják, hogy csak legálisan működő vállalkozások termékeit szállítsák az utakon, valamint hogy az Európai Unió területéről csak nyilvántartott vállalkozáshoz szállíthassanak élelmiszert.

Tavaly a Nébih 531 kiemelt ellenőrzést végzett. Ez 36 százalékkal volt több, mint 2013-ban. A kiszabott bírság összege 2,7-szeresére, 392 millió forintra nőtt. A hatóság 1460 tonna termék megsemmisítését rendelte el. 84 százalékban élelmiszereket, 14,5 százalékban növényvédő szereket és termésnövelő anyagokat ellenőriztek, és 1,5 százalékban állatvédelmi céllal zajlottak a revíziók.