Véglegesítették az újabb görög hitel feltételéül szabott egyezséget

Mentőhitel Csak 2016 márciusát követően kell felállítaniuk a görögöknek 50 milliárd eurónyi állami vagyonból azt a privatizációs alapból, amelyből a bevételt a bankok szanálására és az adósság törlesztésére kellene fordítaniuk. A sok vitát kiváltott alapot érintő csúszás a legnagyobb változás az eredeti tervekhez képest a harmadik görög mentőhitelről szóló megállapodásban. A dokumentumot tegnap véglegesítették az athéni kormány és a hitelezők képviselői. A 29 oldalas csomagról várhatóan ma szavaz az athéni parlament, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter pedig a Twitteren megerősítette, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek általa elnökölt tanács, az Eurogroup pénteken délután tárgyal a hitel feltételéül szabott csomagról. Ehhez természetesen a görög törvényhozás előzetes jóváhagyása szükséges, ám várható, hogy Alekszisz Ciprasz, ahogy a júliusi két hasonló voksolás esetében, most is számíthat az EU-párti ellenzék támogatására saját pártja szélsőbalos képviselőinek ellensúlyozására.

Az igazi teszt októberben, a megállapodás első felülvizsgálatakor lehet. Egyfelől amiatt, hogy október végére várhatóan befejeződik a bankok állapotát felmérő stresszteszt, így addigra világossá válnak a bankok újratőkésítésének feltételei – ez a rész a 86 milliárd eurós hitelből 10–25 milliárdot tehet ki. Másfelől azért is fontos lehet, mert Athén és az IMF is az első, eredményes felülvizsgálat után tárgyalná az adósságelengedés kérdését.

Berlini fenntartások

Parázs vita alakult ki a német kancellár és a görög kormányfő között az új görög mentőcsomagról – írta szerdán a Bild című német lap, amely szerint Angela Merkel és Alekszisz Ciprasz emelt hangon beszélt egymással telefonon a görög mentőcsomag végrehajtásáról. A német kormány elégedetlen a megállapodással, mert visszalépésnek tartja azt. A német parlament várhatóan 19-én szavaz a csomagról, vagyis egy nappal azelőtt, hogy Athénnak újra törlesztenie kellene.