Az állam húzta a beruházásokat

Újra pörgették a gazdaságot a beruházások a KSH tájékoztatása szerint: az idei második negyedévben 5,7 százalékos növekedést mértek az első negyedéves 3,9 százalékos visszaesés után. Elsősorban a szállítási, raktározási ágazat húzott, ahol 45 százalékos növekedést láthattunk, a vasút- és autópálya-építések, valamint a nagyvárosi közlekedési hálózatok és járműparkok jelentős bővítése állt a növekedés mögött. Az első fél évben átlagosan 1,7 százalékos a bővülés, ami kedvező, hiszen sikerült túlszárnyalni a tavalyi választások előtti állami beruházási boomot.

Látszólag az állam és a vállalatok is kivették a részüket a növekedésből. A versenyszféra beruházásai 13,6 százalékkal, az államiak 15,7 százalékkal növekedtek. A tavalyi választásokra felpörgetett beruházási dinamikát tovább tudta növelni a költségvetési szféra, amit segítettek az országba zúduló uniós támogatások is. Elemzők szerint a számok mélyére nézve kedvezőtlenebb képet láthatunk.

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, minden bizonnyal az állami szféra dominált a beruházások növekedésében. Kiemelte, hogy ha egy magáncég valósítja meg a beruházást állami forrásból, akkor azt a versenyszférába könyveli a KSH, pedig nem a vállalati szektor finanszírozza. Balatoni azzal is érvelt, hogy a főként piaci dominanciájú ágazatokban nagymértékben visszaestek a beruházások.

A feldolgozóiparban 7, az építőiparban 5,5, az infokommunikációs szektorban 1,2, a vasárnapi boltbezárásra készülő kereskedelemben 7 százalékkal estek vissza a beruházások az előző év azonos időszakához képest. Több vállalat korábban be is jelentette, hogy a zárva tartás miatt kevesebb pénzt fektet be. A bankok helyzete sem állt helyre, miután a pénzügyi szektorban nagymértékben, 21 százalékkal csökkentek a beruházások.

A szállítás-raktározás ágazat mellett jelentősen, több mint 20 százalékkal nőttek azonban az oktatási fejlesztések, valamint 15 százalékkal a védelmi-közigazgatási beruházások. A villamosenergia-, gáz- és gőzellátás szektorban kiugró, 36,5 százalékos bővülést mért a KSH, a vízellátás-hulladékgazdálkodás 25 százalékkal nőtt, és a kis súlyú bányászat is jól szerepelt. „A szektorok többsége leginkább az államhoz köthető, mindebből pedig az következik, hogy a versenyszféra nem muzsikál jól” – fejtette ki az ING közgazdásza.

Az idei második negyedévben az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások 1,7 százalékkal emelkedtek. Az éves alapú 5,7 százalékos növekedés pedig úgy jött össze, hogy az építési beruházások 10,1, a gépberuházások viszont mindössze 0,5 százalékkal bővültek. „Ez is a vállalati szektor gyengélkedésére utal” – vélte Balatoni. Szerinte középtávon nem lehet állami beruházásokkal helyettesíteni a vállalatok fejlesztéseinek elmaradását. „Nincs külföldi tőkebeáramlás és banki hitelezés sincs a növekedési hitelprogramon kívül” – fejtette ki a szakértő, aki szerint mindezek miatt nincs forrása a növekedésnek.

„Szembe kell néznünk azzal, hogy ilyen a befektetői környezet Magyarországon. Minden egyes ágazatban bizonytalanságok vannak, ami nem teszi lehetővé a cégek számára a tervezést és a kiszámítható kalkulációt” – vélekedett a közgazdász. Szerinte ha nem lesz változás a befektetői környezetben, akkor nem lesz beruházás sem, ami hosszú távon gátolni fogja a felzárkózásunkat. Nem javult a versenyképességünk, és nem tudunk annyi külföldi tőkét hozni az országba, ami támogatni tudná a növekedést. Utoljára az autógyárak hoztak érdemi beruházásnövekedést Orbán Viktor kormányzása előtt – mondta a szakértő.

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára sokkal optimistább. Elsősorban a feldolgozóipari beruházások bővülésére lehet számítani, mert néhány nagyobb projekt kezdődött az első fél évben – mondta az államtitkár az M1-en. Szerinte az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházások is meghatározó mértékben a második fél évben fognak megvalósulni.

Balatoni András szerint most lehet majd látni a gazdaságpolitika eredményeit. „Ha sikerülne külföldi tőkét és nagy volumenű – az autógyárakhoz mérhető – beruházást hozni Magyarországra, akkor sikeres lesz a gazdaságpolitika, e nélkül viszont nem.”

Nem húzta vissza a GDP-t

A várakozásoktól elmaradó második negyedéves GDP-adatért nem a beruházások a felelősek. Sok elemző úgy gondolta, hogy a 3 százalék feletti prognózisok helyett 2,7 százalékkal bővülő GDP-ben felhasználási oldalról a gyenge beruházási teljesítményt lehet okolni. Most azonban úgy látszik, hogy a felhasználási oldal fő szegmensei jól teljesítettek. A fogyasztás nőhetett, igaz, a kiskereskedelem 5,5 százalékos bővülésétől biztosan elmaradó mértékben, ami a gazdaság fehéredése miatt nő dinamikusan, nem csupán a több vásárlás hajtja. A külkereskedelem sem teljesíthetett rosszul, miután a havi adatok arra utalnak, hogy az exportszektor hozzájárulhatott a növekedéshez. A harmadik nagy komponens, a beruházások is érdemben nőttek, így csak a készletváltozás maradt, ami visszahúzhatta a gazdaság teljesítményét. Persze az is lehet, hogy a kiskereskedelemben még nagyobb a fehéredési hatás, így kevésbé nőhetett a fogyasztás. Termelési oldalról nagymértékben a mezőgazdaság húzta vissza a növekedést, az ipar és a szolgáltatások jól teljesítettek. A KSH pénteken közli a részletes GDP-adatokat.