Erőtlen a brüsszeli tejcsomag

Az uniós mezőgazdasági miniszterek hétfői rendkívüli ülésén az Európai Bizottság 500 millió eurós intézkedéscsomagot jelentett be, amely a tej- és a sertéságazat megsegítését célozza. A brüsszeli tanácskozáson a tüntető termelők által keltett „csatazajban” elfogadott csomag a tervek szerint tagállamokra lebontott, célzott támogatási borítékokat tartalmaz majd. A bizottság új magántárolási konstrukciót vezetne be, így támogatnák a sovány tejpor, a sajt és a sertéshús hónapokig tartó kivonását a piacról. Brüsszel ezenfelül a promóciós intézkedésekre rendelkezésre álló forrásokat is megnövelné, és szó van az export előmozdításának érdekében a nem vámjellegű akadályok további lebontásáról és új, harmadik országbeli piacok kereséséről is. Igaz, ez utóbbi rendelkezések legfeljebb középtávon hozhatnak eredményt. Több tagállam az intervenciós ár megemelését javasolta, ettől azonban a bizottság elzárkózott.

A mindeddig csupán nagy vonalakban vázolt program kevés konkrétuma közül az egyik a többek között magyar kérésre a listára került összeghatár-emelés, amely a közvetlen kifizetéseket érinti. A gazdák idehaza is évek óta minden októberben megkapják a tárgyévre járó közvetlen kifizetések felét előlegként. A helyzetre való tekintettel azonban idén októberben már 70 százalékot utalhat a kormány. Ehhez kapcsolódóan a területalapon kifizetett vidékfejlesztési támogatásoknál is 75 százalék helyett 85 százalék előleg fizethető október 16-tól. Igaz, ez utóbbival Magyarország idén biztosan nem tud élni, a nemrég elfogadott vidékfejlesztési programból ugyanis ebben az évben nem lesz még kifizetés, helyette a magántárolási rendszer erősítését támogatja.

„Egyelőre kevés konkrétum tudható arról, hogy a program hogyan zajlik le. Az elosztási mód sem ismert ma még, nem tudni például, hogy a szóban forgó összeg kizárólag a tejágazat megsegítésére fordítódik-e, vagy pedig ebből részesedik a sertéságazat is” – vetette fel lapunknak Zászlós Tibor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke szerint annyi már biztosnak látszik, hogy a most indított program nem fogja alapjaiban megváltoztatni az uniós tejpiacot, ehhez további intézkedések kellenének.

A konkrétumokat hiányolta a bejelentett csomagból Harcz Zoltán is. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak kiemelte: ha a keretösszeget a tejtermelési volumen alapján osztják el a tagállamok között, akkor Magyarország alig kap valamit. „A magyar tejtermelés az uniós kibocsátásnak nagyjából egy százaléka. Ha ezt veszik alapul, akkor az 500 millióból Magyarország 5 millió eurót kaphat, ami alig haladja meg a 1,5 milliárd forintot. Összehasonlításul: Magyaroszág éves tejtermelése nagyjából 1,5 milliárd kilogramm. Vagyis ha ez a pénz kizárólag a tejágazatra megy, és a tagállamok kibocsátása szerint osztják szét, akkor tejkilogrammonként mindössze egy forintot kapna az ország.”

A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója el tudna képzelni kedvezőbb forgatókönyvet is: „Fontos lenne, hogy az elosztási kulcsot úgy alakítsák ki Brüsszelben, hogy azok az országok kapjanak arányosan több támogatást, ahol a tej felvásárlási árának zuhanása is nagyobb volt. Ebben az esetben érdemi segítséget kaphatna Magyarország” – tette hozzá.

Az unió óvatosan döntött

„A rendelkezésre álló információk szerint a segítség egy része nem valódi többletjuttatás, hanem már létező támogatások kifizetésének előbbre hozása” – mutatott rá lapunknak Éder Tamás. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke elmondta: „A korábban felmerült, alapvetően kemény elvárásokat az Európai Bizottság láthatóan nem támogatta, vagyis nem döntött a tejkvóta kivezetésének újragondolásáról, az intervenciós árak megemeléséről. Ugyanakkor élt a kevésbé drasztikus beavatkozási lehetőségekkel, mint a promóciós eszközökkel, a magántárolási támogatás kibővítésével, valamint az előrehozott kifizetések eszközével. Úgy vélem, ez volt inkább a reális várakozás” – tette hozzá Éder.