A korábban milliárdokat zárolt a vállalkozótól, de az Európai Bíróság mostani főtanácsnoki indítványa szerint a lépés nem volt megalapozott. És bár a főtanácsnoki indítvány nem kötelezi semmire a legfelsőbb európai jogi fórum döntnökeit, ám a gyakorlatban sokszor pontosan előrejelzi a majdani döntést. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást, de azt egyelőre nem tudni, hogy mikor születik meg az ítélet - írja a napi.hu.
Fordulópontjához érkezett tehát a Gattyán György kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)-ügy.
A WebMindLicenses Kft. az üzletember érdekeltségébe tartozó Docler-csoport egyik tagja. A cég (amely egyébként Gattyán száz százalékos tulajdonában áll) az erotikus szolgáltatásokat kínáló livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know-how-t adott bérbe egy Lalib nevű portugál cégnek.
A NAV egy vizsgálatánál arra a következtetésre jutott , hogy a WebMindLicenses és a Lalib közötti licencszerződés célja a magyar adójogszabályok kijátszása volt, és hogy a know‐how hasznosításához fűződő döntéseket ténylegesen továbbra is Gattyán hozta meg. A NAV ezért hatalmas összegű adókülönbözet (társasági áfa, innovációs járulék és kulturális járulék) és adóbírság megfizetésére kötelezte a WebMindLicenses‐t. Meg nem erősített sajtóértesülések szerint a magyar adóhivatal úgy 50 milliárd forintot inkasszózhatott Gattyánéktól, más hírek szerint zár alá vett ingatlanokat, bankszámlákat, cégeket.
A főtanácsnok szerint nem akart áfát csalni
A ma megtett indítványában Melchior Wathelet főtanácsnok rámutatott: az a körülmény, hogy valamely vállalkozás egy olyan másik tagállamban letelepedett vállalkozás szolgáltatásainak igénybevétele mellett dönt, ahol alacsonyabb héa‐kulcsok vannak hatályban, önmagában nem minősül a szolgáltatásnyújtás szabadságával való visszaélésnek. A gazdasági szereplőknek ugyanis joguk van az uniós jogból eredő alapszabadságokat oly módon gyakorolni, hogy minimalizálják az adóterheiket, feltéve, hogy az érintett szabadság gyakorlására ténylegesen sor kerül valamely gazdasági vagy kereskedelmi tevékenység végzése céljából.
A bíróság által kiküldött sajtóközleményből kiderül az is, hogy a NAV több mint 21,5 milliárd forintos adóhiányt és -bírságot szabott ki Gattyán cégére.
A Gattyán-cég a magyar bíróságok előtt vitatja az adóhatóság határozatát, az eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pedig egy sor kérdést tett fel az Európai Bíróságnak, ezért került az ügy a luxemburgi székhelyű bíróság elé. E kérdések egyrészről arra vonatkoztak, hogy az uniós áfa-irányelv, illetve az uniós alapszabadságok szempontjából hogyan kell megítélni a WebMindLicenses és a Labib közti licencszerződést.
A titkos adatgyűjtés is szabálytalan volt
Egy másik ügyben a magyar adóhivatal vélhetően lehallgatást, titkos adatgyűjtést folytatott, legalábbis erre lehet következtetni Gattyánék, illetve a bíróság által felvetett kérdésekből, és Gattyánék szerint az így beszerzett adatokat ebben a mostani ügyben is felhasználta ellenük a NAV. A magyar bíróság ezzel kapcsolatban is iránymutatást vár, nevezetesen hogy az uniós jog megengedi-e (a héa- vagy áfa-irányelv), vagy éppen ellenkezőleg, kizárja (az Unió Alapjogi Chartája), hogy a magyar adóhatóság az eljárása és az adójogi következmények megállapítása során egy párhuzamosan futó büntetőeljárás keretében folytatott titkos adatgyűjtés során beszerzett adatokat használjon fel.
A főtanácsnoki indítvány ebben a kérdésben is Gattyán Györgynek adott igazat, a dokumentum szerint sérült az arányosság követelménye, vagyis a magyar hatóságok titkos adatgyűjtése aránytalan, lényegében indokolatlan volt. Amennyiben a magyar bíróság is ezt állapítja meg, akkor a főtanácsnok szerint a jogellenesen megszerzett bizonyítékokat az ügyben nem kellene figyelembe venni.
