Illatos út: játszani nem jó

Hozzáférhetővé tette a IX. kerületi önkormányzat azt a szakértői jelentést, amely a felszámolás alatt álló Budapesti Vegyiművek (BVM) Zrt. Illatos úti telepének szennyező hatásáról készült, és tartalmazza a környék szennyezettségi adatait. Ez az a dokumentum, amelyről Bácskai János, Ferencváros polgármestere egy hete még azt mondta: azért nem teszik nyilvánossá, mert nem akarnak pánikot kelteni.

Pánikot ugyan aligha keltenek a leírtak, ám súlyos környezetszennyezésről tanúskodnak. A talajban és a felszín alatti vízben kimutatott PAH és DDT, valamint ezeknek a bomlástermékei miatt a jelentés elkészítői azt ajánlják, hogy a szennyezés környékén kerüljék a talaj és a felszín alatti víz intenzív használatával járó tevékenységeket. Ilyen a kiskerti növénytermesztés, a játszóterek használata, a locsolás. A kutyatelepen lévő kútból származó vízzel mindennemű érintkezést kerülni kell.

A jelentést a ferencvárosi önkormányzat rendelte meg a Wessling Hungary Kft.-től. Az összefoglaló szerint a felszíni vízminták megfelelőek – igaz, azt is hozzáteszik, hogy a rendeletek általában nem tartalmaznak határértéket azokra a szennyező anyagokra vonatkozóan, amelyeket ott kimutattak –, azt pedig a vizsgálat is megerősítette, hogy a szennyezés a felszín alatti vízzel nem terjed. A kiporzással azonban eljutnak a káros anyagok oda is: a felszín alatti vízmintákból, valamint a talajban több káros anyagot mutattak ki. A József Attila-lakótelep déli részén a higany koncentrációja majdnem a kétszerese, az arzén koncentrációja pedig több mint négyszerese a szennyezettségi határértéknek. A DDT rovarirtószerből kétszeres értéket mértek itt a talajban. Az Illatos úti kutyatelep talajvizében a benzolból 7300-szor mértek többet a szennyezettségi határértéknél, klórbenzolból pedig 19 ezerszeres.

A területen a BVM, illetve jogelődje 1912 óta folytatott termelést. Többek között szerves és szervetlen vegyi anyagot, műtrágyát, nitrogénvegyületet, mezőgazdasági vegyi anyagot és tisztítószert gyártottak itt az idők során. A telephelyen 2009 januárjában szűnt meg a termelés, az ott lévő épületeket nem bontották le. A felszámolás sorsára jutott cég telephelyén nagy mennyiségű vegyi anyag maradt, amelyeknek a szakszerű elszállítása, ártalmatlanítása, megsemmisítése, illetve a terület környezetikár-mentesítése az államra maradt.

A környezetre közvetlen veszélyt jelentő 1005 hordót 2015. május 31-ig már elszállították a BVM-telephelyről, a maradékra közbeszerzési eljárást írtak ki, amelyet a Palota Kft. nyert meg 1,58 milliárd forintos ajánlatával. A maradék veszélyes anyag a már elszállított mennyiségnek körülbelül a tízszerese a becslés szerint, és nem kizárólag hordókban van, hanem tartályokban és zsákokban is. A veszélyeshulladék-szállítmányokat bel-, illetve külföldi égetőkbe és lerakókba viszik. A Palota Kft.-nek 2300 tonna veszélyes anyag szakszerű elszállításáról és ártalmatlanításáról kell gondoskodnia.

A cégnek 180 napja van a terület kiürítésére. Mivel egy április 28-i, előzetes laboreredmény szerint az egészségügyi határérték feletti mennyiségben találhatók szennyeződések a talajban, nem kizárt, hogy később talajcserére is szükség lesz. Erre azonban nem kapott megbízást a Palota Kft. Arra még nem lehet becslést adni, hogy egy ilyen munka mennyibe kerülne, hiszen annak a részletei nem ismertek.

Felszámolás alatt

A BVM felszámolása 2007. október 5-én indult, és ma is folyik. A társaságot a kormány nemrégiben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette arra hivatkozva, hogy a csődtörvény alapján a természetvédelem szempontjából kiemelt vállalkozások is stratégiailag kiemelt jelentőségűek. Felszámolásának kezdetekor a BMV 153 hitelezőnek 4,7 milliárd forinttal tartozott, az alaptőkéjének közel ötszörösével. Többségi tulajdonosa 26-26 százalékkal a két korábbi cégvezető, Ambrus Ferenc és Eifert Gyula volt, a Fővárosi Önkormányzat 18,79 százalékot birtokolt a társaságban.