Magyarország teljesítette az új felsőoktatási célt

Már túl is teljesítettük a frissen vállalt 2020-as felsőoktatási célkitűzést – reagált a Világgazdaság kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A 30–34 éves korosztályban a felsőfokú képzettségűek aránya elérte a 34,1 százalékot. Magyarország korábbi célja 30,3 százalék volt, amelyet a kormány 34-re emelt.

Az Európa 2020 program a versenyképesség növelését, a tudásalapú gazdaság és társadalom létrehozását tűzte ki célul. Az oktatás kitüntetett szerepet kapott benne, egyik célkitűzése a felsőfokú végzettségűek számának növelése. Igaz, a stratégia szerint el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosoknak legalább a 40 százaléka felsőfokú végzettséget szerezzen, Magyarország esetében még a megemelt vállalás is 6 százalékponttal alacsonyabb ennél.

A KSH elemzése szerint 2005 óta 16 százalékponttal nőtt a korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya. 2010 óta 8 százalékpontos a javulás. Még a népszámlálási adatok is segítették a növekedést. Az Emmi szerint a 2013-ra vonatkozó korábbi, 31,9 százalékos arány az új adatok miatt 32,3-ra javult. Ha folytatódna az elmúlt évtizedben látott trend, akkor könnyedén elérhető lenne a 40 százalék is. Szakértők szerint azonban a következő években már nem lesz olyan dinamikus a növekedés, mint amit eddig láthattunk. Radó Péter oktatáskutató szerint nem vagyunk olyan jó helyzetben, mint ahogy a számok mutatják. Ugyan a trend most javul, ami a 30–34 éves korosztály képzettségét illeti, de ez még a 2000-es évek expanziójának eredménye – fejtette ki. Akkor folyamatosan nőtt a felsőoktatásban tanulók száma, jócskán meghaladva a 400 ezret. Mostanra azonban a létszám 300 ezer közelébe csökkent.

„A felsőoktatásba belépők száma az elmúlt években egyharmadával csökkent, ezért az átmeneti javulás ki fog fulladni, és 2020-ra már nem fogjuk teljesíteni a kitűzött célt” – mondta lapunknak Radó Péter. Vagyis az a furcsa helyzet alakulhat ki, hogy most éppen teljesítjük a 34 százalékos vállalást, a következő évek várható folyamatai miatt azonban romlás várható.

Az idei évben a felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül 72 ezret vettek fel (55 800-at állami ösztöndíjas helyre), ami 1500-zal kevesebb, mint 2014-ben. A kormány szerint ennek demográfiai okai vannak, pedig idén többen érettségiztek közvetlenül a felvételi előtt, mint tavaly. Az oktatáskutató szerint a népesség csökkenése csak részben magyarázza a tanulók számának visszaesését. „A kormányzat politikájának eredményei csak 8-10 év múlva látszanak majd, ennyi idő kell, hogy a 30–34 éves korcsoportban kimutathatóak legyenek a változások hatásai” – foglalta össze Radó Péter.

„Már korábban is láttuk, hogy az EU 2020 stratégiában vállalt indikátort jóval a céldátumot megelőzően teljesíteni tudja Magyarország – közölte lapunk megkeresésére a Miniszterelnökség. – Erre tekintettel a kormány kezdeményezte az Európai Bizottságnál az Európa 2020 stratégia intézkedési tervében a korábbi hazai célarány megemelését 34 százalékra” – fejtették ki. Arra a kérdésünkre azonban sem a Miniszterelnökség, sem az Emmi nem válaszolt, hogy lehetséges-e a felsőfokú képzettségűek arányának csökkenése a következő időszakban.