BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Aki szegény, az is marad

Mélyült a szegénység Magyarországon az elmúlt években, amiben fontos szerepet játszhat, hogy az alacsony iskolázottságúak helyzete egyre reménytelenebb. Az Eurostat szerint ebben a körben tavaly 27 százalékos volt a szegénységi arány, s ez jóval magasabb az elmúlt években mért szinteknél.

A válság kitörése előtt még csak az alacsonyabban képzetteknek kevesebb mint 20 százaléka tartozott ide, igazán azonban 2010 után láthattunk dinamikus növekedést. Mindebből egyre inkább úgy tűnik, hogy a munkanélküliségtől leginkább sújtott, szakmával vagy diplomával nem rendelkező csoportoknak kidolgozott közfoglalkoztatási program nem emeli ki az embereket a szegénységből. Sőt, a segélyezési rendszer átalakítása is érdemben ronthatta az alacsonyabban képzettek helyzetét.
A kormány egyre közelebb kerül ahhoz a céljához, hogy az embereknek „segély helyett munkát” adjon.

A válság előtt néhány tízezer fős közfoglalkoztatotti tábort idén nyárra 220 ezerre bővítette a kormány, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta évtizedes mélypontra, 6,7 százalékra csökkenjen. Az idei évben 183 milliárd forintot akart költeni a kormány közfoglalkoztatásra, júniusban azonban úgy döntöttek, hogy közel 50 milliárddal megnövelik a keretet, mert hátrányos helyzetű térségekben a vártnál nagyobb igény jelentkezett a közfoglalkoztatási programok iránt. Jövőre az idei 230 milliárd után 270-et fognak költeni erre, ami a GDP 0,7-0,8 százalékát teheti ki. Ráadásul a közmunkából a legtöbb tanulmány szerint nagyon kevesen jutnak vissza az elsődleges munkaerőpiacra.

Úgy tűnik, a közfoglalkoztatásra költött százmilliárdok nem emelik ki az embereket a szegénységből, miután a teljes munkaidős közfoglalkoztatásért járó bruttó 80 ezer forint nagyon kevés ehhez. Ez a jövedelem jóval alacsonyabb a minimálbérnél, miközben még ez utóbbi sem éri el a létminimumot (egyfős háztartásnál 87 ezer forint). Tavaly egy egyszemélyes háztartásnál a szegénységi küszöb 68 ezer, a két felnőttből és két gyermekből álló háztartásnál pedig havi 142 ezer forint volt.

A problémát elsősorban oktatással lehetne kezelni. Ezt bizonyítja, hogy a legalább középfokú, de még nem egyetemi képesítésűek között az Eurostat szerint már csak tízszázalékos a szegénységi arány. Igaz, az elmúlt években náluk is emelkedés figyelhető meg Magyarországon. A legjobb a felsőfokú végzettségűek helyzete: mindössze 2 százalékuk szegény, az évek során különösebb ingadozás sem látszik. Magyarországon nagyon megéri tanulni: az Európai Unióban alig van olyan ország, ahol olyan alacsony a szegénységi arány a középfokú vagy felsőfokú végzettségűek között, mint nálunk. A felsőoktatásban tanulók száma viszont csökken: a kétezres évek 400 ezret meghaladó tanulói létszáma ma már a 300 ezerhez közelít.

Növekvő szegénységi rés

A szegénység „mélysége” (a szegénységi rés) növekszik Magyarországon az Eurostat adatai szerint. Ezt abból állapítják meg, hogy a szegénységi küszöb alatt élők mediánjövedelme és a szegénységi küszöb közötti különbség egyre nagyobb. Tavaly ez már 22 százalék felett volt, miközben néhány évvel ezelőtt még csak 17-18 százalékkal maradt el a szegénységi küszöb alatt élők mediánjövedelme a küszöbértéktől. A helyzet még mindig jobb, mint Bulgáriában, Görögországban vagy Spanyolországban, ahol 30 százalék feletti a rés, a balti országok viszont már jobban állnak nálunk.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek