Hitel nélkül növekszik a gazdaság

Magyarországon két és fél éve hitelmentesen növekszik a gazdaság – mondta el Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján. A bankelnök szerint Matolcsy György előadásának fő üzenete az volt, hogy több hitel kell a rendszerbe. „Ha valaki ismeri Matolcsy urat, akkor tudja, hogy így lesz” – mondta Patai, utalva arra, hogy akár újabb intézkedések is jöhetnek az MNB részéről. Mivel az elmúlt négy-öt évben nem volt profitabilitás, így nem nőhetett a hitelezés sem.

Matolcsy György az előadásában hangsúlyozta: 2013 óta az MNB megváltoztatta a monetáris politikáját, az alapkamat történelmi mélypontra esett, bevezették a növekedési hitelprogramot, és annak érdekében is közbeavatkoztak, hogy a kormányzati adósság törlesztését az önfinanszírozási programmal segítsék. A történet érdekessége, hogy a jegybanki hitelprogram – amely gyakorlatilag az egyetlen forrása volt a vállalati hitelezésnek – lassan kifut, miközben a hitelezés nem állt helyre. Ez alapján arra lehet számítani, hogy az MNB újabb élénkítő programot vezet be, hogy elkerülje a hitelezés drasztikus visszaesését.

Matolcsy arról is beszélt, hogy a válság után számos nem szokványos intézkedést vezettek be a jegybankok, de egy idő után vissza kell térni a normál működési módra. „Bizonyos unortodox módszereket viszont meg kell őriznünk” – hangsúlyozta az MNB elnöke. Arról nem beszélt, hogy pontosan mire gondolt, de hangsúlyozta: segíteni kell a hitelhez jutást, a fő banki szereplőknek azonban a kereskedelmi bankoknak kell lenniük.

Patai Mihály úgy vélekedett, hogy monetáris politikai eszközökkel a problémákon nem lehet változtatni, csak akkor, ha más gazdaságpolitikai eszközök is a hitelezés növekedést szolgálják. Az UniCredit vezére rámutatott: a pénzügyi szektor hozzájárulása a GDP-növekedéshez nulla százalék alatt volt az elmúlt években úgy is, hogy nőtt a gazdaság. „A legjobb esetben százmilliárd forintos problémáink voltak, de amikor 2011-ben jött a végtörlesztés, több száz milliárdos lett a gond. Nem beszélve a tavalyi évről, amikor őrületes terhet jelentett a devizahitelek átváltása” – mondta Patai Mihály. A bankvezér a monetáris tanácsnak azt üzente, hogy ez nem ugyanaz a helyzet, mintha egy normálisan működő bankrendszertől várnánk el a hitelezés növekedését. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese dicsérte az MNB-t, mert sokat tettek a növekedésért. „A gazdasági növekedés visszatérésében nagy szerepe volt a bátor kamatvágásoknak, a növekedési hitelprogramnak, valamint a lakossági devizahitelek forintra váltásának. Katasztrofális helyzetbe került volna a bankrendszer és az ügyfelek, ha nem váltották volna át tavaly a devizahiteleket” – mondta Bencsik.

Patai kiemelte, hogy amióta EU-tagok vagyunk, az uniós pénzek átvették az külföldi működő tőke szerepét, vagyis Magyarországon az európai pénzek jelentősége nagyon nagy. Az előző uniós ciklusban a GDP közel 20 százalékának megfelelő EU-pénzt kaptunk. „Amikor Magyarország uniós kilépése vetődik fel, akkor azt szoktam mondani, hogy nincs olyan politikus, aki ezt a pénzt kockára tenné. Ez olyan mértékű pénzbeáramlás az EU-tól, mint a Marshall-terv volt” – hangsúlyozta.

Azokban a szektorokban, ahol a bankrendszer korábban nagyon aktív volt – szolgáltatások és ingatlanfinanszírozás –, az elmúlt négy évben nem láthattunk növekedést. Nőtt azonban a nem magyar bankok által nyújtott hitelek jelentősége a magyar vállalatoknál. Patai kiemelte: az összes magyar vállalat pénzügyi pozíciója javult, ami rossz hír a bankrendszer számára, mert a cégek megtakarítanak, és nem pedig hitelt vesznek fel. „Ezt meg kell fordítani” – hangsúlyozta. Patai szerint az sincs rendben, hogy úgy nyújtanak lakossági jelzáloghitelt, hogy nincs joguk a jelzálogjoghoz.

Nyereséges az MNB

A Magyar Nemzeti Bank 2015 első felében 36 milliárd forint nyereséget ért el, amely kétszerese a 2014-es év azonos időszakáénak – közölte a jegybank. A kedvező jegybanki eredmény főként az alapkamat-csökkentési ciklus és a jegybank önfinanszírozási programjának következtében csökkenő kamatkiadásoknak köszönhető. Emellett a pénzügyi műveletekből származó eredmény is pozitívra fordult, a magas kamatozású papírokhoz kapcsolódó számviteli veszteség tavalyi elszámolása érdemben javította a következő évek eredményét.