BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hitel nélkül növekszik a gazdaság

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Be kell indítani a hitelezést Magyarországon – értett egyet Matolcsy György MNB-elnök és Patai Mihály egy tegnapi konferencián. Az UniCredit vezére azonban rámutatott, csak jegybanki eszközökkel ezt nem lehet elérni. Azt viszont sejteni lehet, hogy a növekedési hitelprogram után Matolcsyék újabb nagy dobásra készülnek.

Magyarországon két és fél éve hitelmentesen növekszik a gazdaság – mondta el Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján. A bankelnök szerint Matolcsy György előadásának fő üzenete az volt, hogy több hitel kell a rendszerbe. „Ha valaki ismeri Matolcsy urat, akkor tudja, hogy így lesz” – mondta Patai, utalva arra, hogy akár újabb intézkedések is jöhetnek az MNB részéről. Mivel az elmúlt négy-öt évben nem volt profitabilitás, így nem nőhetett a hitelezés sem.

Matolcsy György az előadásában hangsúlyozta: 2013 óta az MNB megváltoztatta a monetáris politikáját, az alapkamat történelmi mélypontra esett, bevezették a növekedési hitelprogramot, és annak érdekében is közbeavatkoztak, hogy a kormányzati adósság törlesztését az önfinanszírozási programmal segítsék. A történet érdekessége, hogy a jegybanki hitelprogram – amely gyakorlatilag az egyetlen forrása volt a vállalati hitelezésnek – lassan kifut, miközben a hitelezés nem állt helyre. Ez alapján arra lehet számítani, hogy az MNB újabb élénkítő programot vezet be, hogy elkerülje a hitelezés drasztikus visszaesését.

Matolcsy arról is beszélt, hogy a válság után számos nem szokványos intézkedést vezettek be a jegybankok, de egy idő után vissza kell térni a normál működési módra. „Bizonyos unortodox módszereket viszont meg kell őriznünk” – hangsúlyozta az MNB elnöke. Arról nem beszélt, hogy pontosan mire gondolt, de hangsúlyozta: segíteni kell a hitelhez jutást, a fő banki szereplőknek azonban a kereskedelmi bankoknak kell lenniük.

Patai Mihály úgy vélekedett, hogy monetáris politikai eszközökkel a problémákon nem lehet változtatni, csak akkor, ha más gazdaságpolitikai eszközök is a hitelezés növekedést szolgálják. Az UniCredit vezére rámutatott: a pénzügyi szektor hozzájárulása a GDP-növekedéshez nulla százalék alatt volt az elmúlt években úgy is, hogy nőtt a gazdaság. „A legjobb esetben százmilliárd forintos problémáink voltak, de amikor 2011-ben jött a végtörlesztés, több száz milliárdos lett a gond. Nem beszélve a tavalyi évről, amikor őrületes terhet jelentett a devizahitelek átváltása” – mondta Patai Mihály. A bankvezér a monetáris tanácsnak azt üzente, hogy ez nem ugyanaz a helyzet, mintha egy normálisan működő bankrendszertől várnánk el a hitelezés növekedését. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese dicsérte az MNB-t, mert sokat tettek a növekedésért. „A gazdasági növekedés visszatérésében nagy szerepe volt a bátor kamatvágásoknak, a növekedési hitelprogramnak, valamint a lakossági devizahitelek forintra váltásának. Katasztrofális helyzetbe került volna a bankrendszer és az ügyfelek, ha nem váltották volna át tavaly a devizahiteleket” – mondta Bencsik.

Patai kiemelte, hogy amióta EU-tagok vagyunk, az uniós pénzek átvették az külföldi működő tőke szerepét, vagyis Magyarországon az európai pénzek jelentősége nagyon nagy. Az előző uniós ciklusban a GDP közel 20 százalékának megfelelő EU-pénzt kaptunk. „Amikor Magyarország uniós kilépése vetődik fel, akkor azt szoktam mondani, hogy nincs olyan politikus, aki ezt a pénzt kockára tenné. Ez olyan mértékű pénzbeáramlás az EU-tól, mint a Marshall-terv volt” – hangsúlyozta.

Azokban a szektorokban, ahol a bankrendszer korábban nagyon aktív volt – szolgáltatások és ingatlanfinanszírozás –, az elmúlt négy évben nem láthattunk növekedést. Nőtt azonban a nem magyar bankok által nyújtott hitelek jelentősége a magyar vállalatoknál. Patai kiemelte: az összes magyar vállalat pénzügyi pozíciója javult, ami rossz hír a bankrendszer számára, mert a cégek megtakarítanak, és nem pedig hitelt vesznek fel. „Ezt meg kell fordítani” – hangsúlyozta. Patai szerint az sincs rendben, hogy úgy nyújtanak lakossági jelzáloghitelt, hogy nincs joguk a jelzálogjoghoz.

Nyereséges az MNB

A Magyar Nemzeti Bank 2015 első felében 36 milliárd forint nyereséget ért el, amely kétszerese a 2014-es év azonos időszakáénak – közölte a jegybank. A kedvező jegybanki eredmény főként az alapkamat-csökkentési ciklus és a jegybank önfinanszírozási programjának következtében csökkenő kamatkiadásoknak köszönhető. Emellett a pénzügyi műveletekből származó eredmény is pozitívra fordult, a magas kamatozású papírokhoz kapcsolódó számviteli veszteség tavalyi elszámolása érdemben javította a következő évek eredményét.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.