Egyszer már kinyírták Orbán Viktor otthonteremtési programját, és helyette a devizahitelt hozták

A rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb otthonteremtési programját indítja el a kormány – ígérte Panyi Miklós, a Miniszterelnökség politikai államtitkára a szerdán tartott kormányinfón . Mint ismert, július 2-án jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a kormány döntését, miszerint szeptembertől a első lakásvásárlóknak járó hitelprogramban maximum 50 millió forint hitelt lehet fölvenni 25 éves futamidőre. A 10 százalékos önrésszel felvehető hitel után a futamidő alatt végig fix 3 százalékos kamatot kell fizetni. Mivel igyekeztek a lehető legszélesebbre nyitni a résztvevők körét, így maximum 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezők is felvehetik életkori megkötés nélkül. Mutatjuk, hogy miért különleges ez a mostani a program azokhoz képest, amelyekkel a magyarok találkozhattak az elmúlt évtizedekben.

Egyben arra sem árt emlékezni, hogy Fidesz-kormánynak volt már olyan otthonteremtési programja, amelyet agyontámadtak, akik maguk is felvették, majd helyette végül keserűséget hozó, de kezdetben rendkívül csábító devizahiteleket tálaltak fel a magyaroknak. 

Ennek az árát ma is fizeti az ország: a magyarok máig emlékeznek a megdrágult és bebukott devizahitelek égető fájdalmára, és kevesebb hitelt mernek felvenni, mint mások Európában. Ezzel a Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai nevekkel fémjelzett politikai elit még évtizedekkel regnálása után is csökkenti a magyar GDP-t és visszafogja a magyarok jólétét. Amikor pedig már biztonságosan lehet nagy előrehaladást jelentő támogatott hitelt felvenni – amelyet megint bírálnak, és megint fel fognak venni. 

Otthon Start: már volt egy hasonló, amit pár év alatt földdel tettek egyenlővé, belehajtva a devizahitelezésbe százezreket

Nem az első alkalom, hogy nagyszabású otthonteremtési programot dolgoz ki az Orbán-kormány. A legelső 1998–2002 közötti kormányzati ciklus mai napig sokat emlegetett programja 2000 februárjában indult el. A program a jelzáloghitelek kamattámogatására irányult a fiataloknak új és használt lakások vásárlására, ami állami garanciavállalással párosult. Az állam fix, kedvezményes kamatozású lakáshiteleket biztosított, jellemzően 6 százalékos kamattal, ami jóval kedvezőbb volt a piaci kamatoknál. A gyakorlatban mindez úgy történt, hogy a maximum 10 millió forintos hitel esetében a kamatból 8 százalékot kellett magánszemélynek fizetni az első 5 évben, a fölötte lévő részt az állam vállalta. 

A program megtette a hatását: rögtön már 2001-ben 48 ezer építési engedélyt adtak ki Magyarországon, majd 2002-ben 31 ezer lakást adtak át, ami tízezer volt több a 1999-es mélypontnál. 

Medgyessy Péter szocialista-liberális kormánya lépésről lépésre nyirbálta meg a rendszert:

• előbb 2003 végén a 30 milliós kamattámogatási hitelplafont felezte meg, és csökkentette 15 millióra, 
• majd 2004-ben szűkítette az igénybe vevők körét azzal, hogy a lakáshitelek adókedvezmény-maximumát 240 ezer forintról 120 ezerre mérsékelte. 

Eközben az éppen elszálló infláció hatására folyamatosan emelkedtek a kamatok, emiatt egyre drágább lett a forinthitelezés.

A dráguló forinthitellel szemben ott állt a vonzónak tűnő svájci frank alapú devizahitel, a szocialista kormány pedig épp ekkor szüntette meg a forinthitelek állami támogatását. A legtragikusabb döntés mégis az volt, hogy az akkori pénzügyi és jegybanki vezetés lehetővé tette a forinthitelek átváltását devizára úgy, hogy közben az embereknek a megtakarításuk nem devizában volt, tehát kizárólag az árfolyamveszteséget viselték, az árfolyamnyereséget pedig nem.

A 2008/2009-es válság alatt aztán egy szempillantás alatt kiderült, hogy mekkora hiba volt a forintalapú otthonteremtési program megszüntetése. A svájci frank erősödése nyomán drasztikusan leértékelődő forint miatt egyik napról a másikra szállt el több százezer devizahiteles törlesztőrészlete. A bajt tetézte, hogy sokan azért nem tudtak fizetni, mert a válság hatására elveszítették a munkahelyüket. 

Fészekrakó: a Gyurcsány-kormány nagy programja, ami óriási kudarc volt

A i-re a pontot Gyurcsány Ferenc tette fel, aki 2004 augusztusi hivatalba lépése után pár hónappal elindította a Fészekrakót. A program azokat a fiatalokat célozta, akik kezdő tőkével nem rendelkeztek, nem volt önálló lakásuk, viszont az átlagosnál jóval nagyobb jövedelmet tudtak igazolni. 

Az Otthon Starttal szemben azonban volt életkori megkötés, ugyanis csak azok a házaspárok, élettársak, illetve gyermeküket egyedül nevelők igényelhették, akik maximum 30 évesek voltak. Használt lakás vásárlásánál a fővárosban 12, vidéken 8 millió forintig, új lakás esetében Budapesten 15, vidéken 12 millió forintig volt igényelhető az állami kezességvállalás, amihez kedvezőbb kamatozású, forint- vagy devizahitel társult. A Fészekrakónak része volt a szocpol is, ami 1 gyerek után 900 ezer forint, 2 után 2,4 millió, míg három után 3,8 millió forint volt.

2009-ben robbant ki a botrány, a Fészekrakó programot kihasználva csalók a miskolci Avas-lakótelepre 2005-től, tehát a program elindulásától kezdve, vidékről sokgyermekes családokat költöztettek be. Összesen 132 ingatlanhoz jutottak hozzá olyanok, akik valótlan tartalmú munkáltatói igazolást mutattak be, ráadásul sem a felvett hitelt, sem a rezsit nem tudták fizetni.

Otthon Start, a fix 3 százalékos hitel: a következő öt évben 50 ezer új lakás épülhet

Hasonló visszaéléseket a kormány előző és mostani otthonteremtési programja is kizárja, mert eleve munkához köti, az Otthon Startban elvárás a 2 éves tb-jogviszony. 

A kormány összes családpolitikai intézkedése is erre épül, például erre hivatkozva nem emeli a családi pótlékot, de duplázza meg a családi adókedvezményt. Visszakanyarodva az első Orbán-kormány otthonteremtési programjához, annyira sikeres volt, hogy 2004-ben, a megszűnés évében összesen 43 ezer lakást adtak át Magyarországon, a rendszerváltás óta eltelt 35 évben egyszer sem sikerült ennyit átadni. Pedig évente 40 ezer új lakás kellene építeni ahhoz, hogy belátható időn belül meg tudjon újulni a lakásállomány. Az Otthon Start többek között ezt is célozza. 

A program egyértelmű előnye, hogy a futamidő végéig fix, 3 százalékos kamatozású, jóval alacsonyabb a piaci hitelkamatoknál és életkori megkötése sincsen. Két érzékeny kérdés azonban kétségtelenül van, az egyik, hogy hoz-e drágulást a piacon, illetve mekkora terhet jelent majd a költségvetésnek. 

Utóbbi kapcsán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azzal számolt, hogy jövőre semleges hatása lesz, mivel illetékeken keresztül beérkezik a büdzsébe annyi, amennyibe a kamattámogatás kerül az államnak. A drágulásról pedig határozott véleménye van a szaktárcának: a használt lakás esetén érvényes 100 milliós és új lakásokra 150 milliós értékhatár, valamint a  másfél millió forintos négyzetméter olyan plafon lesz, ami nem engedi, hogy elszálljanak az árak.