BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kockázatos lehet a trükkös telephely

Szabad vállalkozási zónából érdemes uniós támogatásért indulni, mert úgy sokkal biztosabb a siker, és magasabb támogatást lehet elnyerni – idézte lapunknak ügyfele véleményét egy pályázatíró cég vezetője, hozzátéve: a pályázati felhívások megengedik az ügyeskedést, de a gyakorlatban ez nem olyan egyszerű.

A Fidesz-kormány a szabad vállalkozási zónák mint speciális gazdasági övezetek megteremtésével a legnehezebb helyzetben lévő területeknek akart segítséget nyújtani.

Ha egy külföldi vagy magyar cég egy ilyen zónában új beruházást, fejlesztést hajt végre, új munkahelyet teremt, akkor adókedvezményt és fejlesztési támogatást, valamint adminisztrációs segítséget kap. A szaktárca azokban a térségekben remélt valós fejlődést és térségi szintű felzárkózást, ahol már alapszinten rendelkezésre álltak ennek helyi bázisai, amelyekre a zónák rendszere építeni tudott – például már volt ott működő ipari park. Egy-egy terület öt évig lehet szabad vállalkozási zóna; ez további öt évvel egyszer meghosszabbítható.

A szabad vállalkozási zónák a területileg szelektív gazdaságösztönzés eszközei – foglalta össze lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) –, jelenleg 1080 település tartozik ilyen övezetbe. Az NGM szerint egyre több vállalkozás akar valamelyik zónába betelepülni, mert kedvezményt kapnak a társasági adóból, illetve a szociális hozzájárulási adóból, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból meghirdetett foglalkoztatásbővítési pályázatoknál pedig az alap- és a kiegészítő támogatásokon kívül többlettámogatást igényelhetnek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) vállalkozási és foglalkoztatási prioritási kiadásaiban célként jelenik meg a szabad vállalkozási zónák fejlesztése, azaz uniós pluszforrás jut ezekre.

Aki tehát a szabad vállalkozási zónában van, az az átlagnál magasabb, akár 70 százalékos támogatási intenzitással számolhat, amikor uniós pénzből fejleszt, és elvileg a Ginop-pályázati felhívások alapján nincs akadálya annak, hogy egy cég telephelyet jegyezzen be egy szabad vállalkozói övezetben.

Ám ha a vállalkozás székhelye és a frissen bejegyzett telephelye nagyon messze, akár több száz kilométerre van egymástól, az adott projekt „magas kockázatúvá” válik, amivel akár el is lehet bukni a pénzt. Az ugyanis nincs mindig egyértelműen kifejtve a pályázati felhívásban, hogy mi a magas kockázat. Aki biztosra akar menni, és már évek óta nincs telephelye a kiválasztott vállalkozói zónában, annak a székhely megváltoztatása a legsimább módja annak, hogy elnyerje a többlettámogatásokat és az uniós pénzt.

Dől a pénz

A zónák támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-ban és 2014-ben a kkv-k számára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap keretében adott munkahelyteremtő beruházási támogatást. A zónákban minden egyes új munkahelyre 1,5 millió forint alaptámogatást és 700 ezer forint kiegészítő támogatást igényelhettek a vállalkozások.

E két év alatt 650 vállalkozás összesen 9 milliárd forint támogatást kapott, mintegy 3500 új munkahely létrehozására.

E két év alatt 650 vállalkozás összesen 9 milliárd forint támogatást kapott, mintegy 3500 új munkahely létrehozására. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek