Magyarország egy év alatt három helyet rontva a 63. helyet foglalja el idén a Világgazdasági Fórum (WEF), versenyképességi rangsorában, ezzel az Európai Unió sereghajtói közé került. A 28 tagországból a 24. helyet foglaljuk el, mögöttünk csak Ciprus (65. hely), Szlovákia (67.), Horvátország (77.) és Görögország (81.) áll.
A világ legversenyképesebb országa továbbra is Svájc, a második Szingapúr, míg a harmadik az Amerikai Egyesült Államok, vagyis nincs változás a dobogón. A legversenyképesebb uniós ország Németország, amely a globális rangsorban a negyedik lett, Hollandia pedig az 5. pozícióban szerepel.
Magyarország négy éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik. Évek óta probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció és a túlzott bürokrácia – derül ki a Kopint-Tárki közleményéből. A WEF magyarországi partnere kiemelte: gondok vannak a kormányzati transzparenciával és a közpénzek (újra)elosztásának átláthatóságával, ami jelentősen csökkenti a politikába és a gazdaságba vetett bizalmat. A magyar gazdaság versenyképességét visszavető tényezők között szerepel, hogy az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától, továbbá az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak. A Kopint-Tárki elemzése szerint az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, és a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. „A hazai tulajdonú cégek által megtermelt fajlagos hozzáadott-érték jóval elmarad a külföldi cégeké mögött, az ország leginkább munkaerejével vesz részt a globális termelési láncokban” - írták.
Magyarország ráadásul abban a különösen kedvezőtlen helyzetben van, hogy az EU-átlaghoz képest alacsony az egy főre jutó GDP, ráadásul a versenyképessége is gyenge. Horvátország, Bulgária, Románia helyzete is hasonló. A tíz „új” EU-tagországból ez a csoport küzd a legkomolyabb problémákkal, hiszen a felzárkózáshoz szükség lenne versenyképességre, ez azonban hiányzik. Lengyelország és Lettország egy főre jutó GDP-je is hasonlóan alacsony, mint az előbbi csoporté, de az ő helyzetük kedvezőbb, hiszen sokkal versenyképesebbek, így jobbak az esélyeik a konvergenciára a fejlettebb EU-tagokhoz. A legkedvezőbb Csehország, Litvánia és Észtország pozíciója, hiszen ezeknek az országoknak a gazdasága már viszonylag közel került az EU átlagos teljesítményéhez, miközben kedvező a versenyképességi indexük is.
A Kopint-Tárki elemzése szerint Magyarországon az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, így továbbra is nehéz a hitelhez jutás, kockázatitőke-befektetések pedig szinte alig léteznek. Hazánk versenyelőnyei leginkább geopolitikai elhelyezkedéséből és a lakosság viszonylagosan jó egészségügyi állapotából fakadnak. A legjobb versenyképességi pontszámokat az alacsony vámok és nem vám jellegű akadályok miatt kaptuk, vagyis az ország versenyképességi előnyének egy zöme csupán abból fakad, hogy Magyarország az Európai Unió tagja. Ezenkívül érdemes megemlíteni, hogy a vállalkozások indítása jelentősen egyszerűbbé vált az elmúlt időben.
A régióban hazánk egy pillérben sem tudta kivívni az első helyet, viszont idén is négy pillérben a legrosszabb teljesítményt nyújtotta. Romlott az intézményi környezet, az infrastruktúra állapota, az egészségügy és az alapoktatás, de az üzleti komplexitás és az innováció területén is rontottunk. Csak a makrogazdasági környezetben és a technológiai fejlettségben tudtunk előrejutni. A Kopint-Tárki szerint a pontszámok alapján kijelenthető, hogy Magyarország legnagyobb régiós versenytársai Bulgária és Románia, amelyek közül az előbbihez áll közelebb.
Elemzők szerint ahhoz, hogy Magyarország érdemben versenyképesebb legyen – vagyis visszakerüljön a régiós csoportba –, javulnia kellene a gazdaságpolitikai döntéshozatal kiszámíthatóságának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.