Mennyibe kerülne Izraelnek megtartani az elfoglalt Gázai övezetet?

Drága dolog lesz Izrael számára a Gázai övezet katonai elfoglalása. Bár csak becslések vannak a költségekről, azok elérhetik a több százmilliárd sékelt is, mert nem tudni, pontosan mit jelentene és mennyi ideig tartana a megszállás. (Egy izraeli sékel 99,3 forint.)

Benjamin Netanjahu miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy Izrael átveszi az irányítást a terület fölött a harcok lezárulását követően, de a megszállás nem tartana örökké. Katonai szempontból nem lenne nehéz elfoglalni Gázát, mivel az izraeli hadsereg már így is az övezet területének mintegy 75 százalékát tartja ellenőrzése alatt, és a Hamász fegyveres ereje meggyengült.

A kihívások ezután kezdődnének, és elképesztő anyagi erőforrásokat igényelnének Esteban Klor, a jeruzsálemi Héber Egyetem közgazdászprofesszora szerint, akit évi 35 milliárd sékelre becsüli a költségeket.

beleértve az éhező lakosság élelmiszerrel, vízzel való ellátását, az egészségügy és az oktatás megszervezését is. Emellett jelentős számú katonát kellene állomásoztatnia a területen, hogy fenntartsa a biztonságot az ellenséges érzelmű lakosság körében. A The Wall Street Journal tudósítása szerint ezekből adódna össze a becsült összeg.

A Gázai övezet infrastruktúráját Izraelnek kellene újjáépítenie

A 35 milliárd sékel az izraeli GDP mintegy 2 százaléka, és nem szerepel a költségvetésben, amelyből az idén és 2026-ban is mintegy 42 milliárd sékelt visznek el a védelmi kiadások. Ráadásul a professzor nem számította bele a gázai infrastruktúra újjáépítését sem, amelyet Izraelnek kellene vállalnia, ha a potenciális donor országok nem szállnak be, mert ellenzik a megszállás tervét.

A Gázai övezet teljes újjáépítésének költsége egy korábbi ENSZ-becslés szerint jócskán meghaladja a 80 milliárd dollárt, emellett a 42 millió tonna törmelék eltakarítása újabb 1,2 milliárd dollárba kerül. Ebben ugyan benne van a lakóházak újbóli felhúzása is, amelyeknek több mint 70 százaléka megrongálódott vagy teljesen használhatatlanná vált, de csak az infrastruktúra újjáépítése is akkora összeg, amelyet Izrael egyedül aligha vállalhat.

Két év háború után nincs adóbevétel

A korábbi izraeli megszállás alatt, 1967 és 2005 között a katonai kormányzatot nagyrészt az övezetből származó adóbevételből finanszírozták, erre azonban most nincsen mód, mivel 

Az ideiglenes megszállás tervét az izraeli közvélemény sem támogatja: a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének friss felmérése szerint 

• a megkérdezetteknek csak a 27 százaléka ért egyet vele, 
• 50 százalékuk helyesli az Egyiptom által javasolt technokrata adminisztráció létrehozását 
• és 12 százalék a hatalom átadását a Palesztin Hatóságnak.

Az ötlet támogatói azzal érvelnek, hogy a költségek ugyan magasak lennének rövid távon, de hosszú távon stabilitást hozna a megszállás, mert megakadályozná, hogy a Hamász ismét megerősödjön, és lehetővé tenné, hogy Izrael az oktatási rendszer ellenőrzésével deradikalizációs programokat hajtson végre – ezt a szempontot Netanjahu és miniszterei gyakran hangsúlyozzák.

A siker kulcsa a palesztinok önkéntes távozása

Amir Avivi nyugalmazott izraeli dandártábornok szerint a siker kulcsa az önként vállalkozó gázaiak áttelepítése harmadik országba, amit elsőként Donald Trump amerikai elnök vetett fel az övezet megvásárlásának és birtokbavételének tervével.

– állítja Avivi.

Vannak azonban Klorénál sokkal nagyobb összegű becslések is. Ram Aminach, az izraeli hadsereg korábbi gazdasági tanácsadója az Israel Hayom című portálnak azt mondta, hogy csak a gázai lakosságról való gondoskodás 100 milliárd sékelbe kerülne, az ellenőrzés fenntartása pedig évi 60-130 milliárd sékelbe.

A költségeket tovább növelné az elesett katonák családjának fizetett, valamint a sebesültek kórházi rehabilitálására és rokkantsági nyugdíjára fordított összeg, amely már most is eléri a 120 milliárd sékelt, és csak tovább nő, ha átveszik a teljes katonai irányítást az övezet felett.