Megállapodtak a csendes-óceáni szabad kereskedelmről

PARTNERSÉG A világ legnagyobb szabad kereskedelmi övezete születhet meg, miután tegnap az Egyesült Államok és 11 ország képviselői aláírták a Csendes-óceáni Partnerségről (TPP) szóló megállapodást. A megállapodás csaknem nyolc éve tartó tárgyalást zár le, ám korántsem jelenti a folyamat végét: Washingtonban például Barack Obama elnöknek még meg kell győznie a törvényhozás ellenzéki republikánus többségű két házát is az átültetéséről. Az ellenzők elsősorban a mezőgazdasági termékek piacát féltik az egyezménytől, Amerika esetében a cukor, az ázsiai országoknál például a rizs esetében.

A világkereskedelem negyven százalékát bonyolító rendszerben részt vevő országok – az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Peru, Chile, Új-Zéland, Ausztrália, Szingapúr, Malajzia, Brunei, Vietnam és Japán – ugyanis több ezer importvám és más, a külkereskedelmet gátló intézkedés kivezetéséről döntöttek. Az EU és az Egyesült Államok készülő szabad kereskedelmi megállapodásának (TTIP) előzményeként is tekinthető egyezmény keretében egységes szabályokat dolgoztak ki a szellemi jogvédelemre, de még olyan korlátokat is lebontanak, mint a Vietnamban az internetelérést szabályozó rendelkezések. Nem lesz azonban része – legalábbis egyelőre ezt nem sikerült kiharcolnia az amerikai delegációnak – az árfolyam-befolyásolás korlátozása. Legalábbis hivatalosan, ám a Financial Times szerint az érintett országok jegybankárai közben arról állapodtak meg, hogy saját exportőreik segítése érdekében nem élnek a leértékelés eszközével.

A TPP nem titkolt célja Kína befolyásának gyengítése a csendes-óceáni térségben. Így elsősorban Barack Obama amerikai elnök és Abe Sinzó japán kormányfő számára jelent sikert. Persze ma már nem zárják ki, hogy Peking is csatlakozzon a szervezethez – emeli ki a Financial Times. Ugyanígy később része lehet a lap szerint Dél-Korea, Tajvan, a Fülöp-szigetek vagy Latin-Amerika több országa is.