Megint visszavonulót fúj a kormány?
Visszaállíthatja az eredeti, egykulcsos élelmiszer-felügyeleti díjat a kormány – értesült a Népszabadság. A kabinet a múlt héten jelentette be, hogy megtámadta az Európai Bíróságnál azokat az uniós döntéseket, amelyekkel felfüggesztették az új dohányipari különadó és a megemelt élelmiszer-felügyeleti díj beszedését. Mindkettő a korábban már elkaszált sávos rendszerű reklámadóhoz hasonlatosan jelentős progressziót tartalmaz, és így éri el, hogy a nagyobb piaci szereplők sokkal többet fizessenek. Ez alapján az adókat elítélő uniós ítélet borítékolható volna, ám a kormány most felvenni látszott a kesztyűt azzal, hogy a bíróságon támadta meg a felfüggesztő határozatot. A Népszabadság híre azonban ennek ellentmondani látszik.
A reklámadó esetében az Európai Bizottság felfüggesztő – majd az adót eltörlő – határozataira a kormány a jogszabály megváltoztatásával reagált. Ekkor állapodtak meg abban, hogy az eredeti bevételi terveket biztosító, a közepes médiacégeknek a korábbiaknál jóval nagyobb terhet jelentő 5,3 százalékos általános kulcsot (és csupán százmilliós éves bevétel alatt adómentességet) tartalmazó törvényt fogadnak el.
A döntés után azonban az is biztossá vált, hogy a multikat különösen terhelő adók sem maradhatnak hosszabb távon, az versenytorzító hatású ugyanis, ha a teljes adóbevétel 80 százalékát egy cégcsoport fizeti meg (ahogyan az az RTL esetében történt a reklámadónál).
Az élelmiszer-felügyeleti díj és a dohánygyárak különadója kapcsán is hasonló érvek győzték meg a bizottságot arról, hogy felfüggesztő határozatot kell hoznia. Amíg ugyanis a korábbi szabályok szerint a felügyeleti díj az élelmiszer-forgalom 0,1 százaléka volt, addig az új paragrafusok ezt a mértéket csak az 50 milliárdosnál kisebb forgalmú üzleteknél tartották meg, és a sávos rendszerben a nagyobb cégekre 5-6 százalékos díjat szabtak ki. Ez alapján a nagyobb láncoknak közel 30 milliárd forintot kellett volna befizetniük. A legtöbbet a SPAR és a Tesco fizette volna, náluk a teher a harmincszorosára emelkedett. Hasonló volt a helyzet az idén ideiglenesen bevezetett, majd – tavasszal – véglegesíteni tervezett dohánygyári különadóval: itt a durva progresszivitás miatt a kis cégek árbevételük 0,2 százalékát fizetnék, míg a Philip Morris akár 4,5 százalékot.
Az élelmiszer-felügyeleti díjnál a 0,1 százalékos általános kulcs azt jelentené, hogy a kormány visszatér az eredeti rendelethez. Ez esetben a kompromisszum készséget magyarázhatja, hogy a díj a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) költségvetését táplálja: a jövő évi költségvetésben is 20 milliárdos bevétellel kalkulált a Nébih, és a növekményből csak 5,4 milliárdot gondoltak a felügyeleti díj növekedésének. A dohánycégeknek azonban nincs ilyen szerencséjük: a befizetnivalót esetükben beírták az idei és a jövő évi költségvetésbe is.
