Az oktatáson spórol leginkább a költségvetés
Már nem kell annyira aggódni a költségvetés hosszú távú fenntarthatósága miatt, mint néhány évvel ezelőtt, annak ellenére sem, hogy Magyarország népessége a következő évtizedekben folyamatosan csökken majd. Az elmúlt években folytatott költségvetési politika hatására egyensúlyba került a büdzsé, és a kamatfizetések előtti egyenleg többletes.
A megtakarítások szerkezete viszont aggodalommal tölti el a szakértőket, ugyanis éppen ott sikerült spórolni, ahol nem szabadott volna. A szociális kiadások mellett az elmúlt öt évben az oktatási költések csökkentek. Utóbbi a GDP közel 5 százalékáról 3,6-re esett, és a kormány tervei szerint 2020-ra az oktatási kiadások alig érik el a 3 százalékot. Ezt leginkább a csökkenő születésszámmal szokták magyarázni, ám a gyermekek száma nem esett vissza annyira, mint ahogy a kiadásokat csökkentették. Különösen kedvezőtlen, hogy a felsőoktatásra már csak a GDP 0,6 százalékát költik a korábbi 1 helyett. Ez nem meglepő viszont annak tükrében, hogy a felsőoktatásban részt vevő tanulók száma a válság előtti 400 ezer közeléből 300 ezerre csökkent.
Az egészségügyi kiadásokon is sikerült faragni, ez azonban nem tartható fenn hosszú távon. Az elöregedés miatt a kormány is azzal számol, hogy hosszú távon az egészségügyi kiadásokat emelni kell. Arra ugyanakkor nem kell számítani, hogy hirtelen sokat fordítanának erre, különösen, hogy a következő években várhatóan még csökkenni fog a GDP-arányos költés. Az elöregedés a nyugellátásra is hatással lesz. Persze egy kis megszorítás még belefér előtte: a tavalyi 9 százalék után 2020-ra már a GDP 8 százalékát sem fogja kitenni az öregségi és a korhatár előtti nyugdíj.
