A kínai lefékeződés, majd a VW-botrány után a párizsi terrortámadás se tudta megtörni a német üzleti körök optimizmusát: az Ifo gazdaságkutató üzleti hangulatindexe novemberben tavaly június óta nem látott magasságba, 109 pontra emelkedett. Az előző hónapban 108,2 ponton állt a hétezer vállalat megkérdezésével összeállított index, és a Reuters által megkérdezett elemzők most változatlan értékre számítottak.
A német gazdaságot nem érinti a világszerte növekvő bizonytalanság – hangsúlyozta tegnap a müncheni kutatóintézet közleménye –, még a párizsi támadás se hatott negatívan a felmérés adataira. A jókedv a jövőre is vonatkozik: a következő hat hónapra szóló várakozások részindexe is nőtt, 103,8-ről 104,7 pontra. A német gazdaság a belső fogyasztás mellett az eurózóna és az USA jó teljesítményére is támaszkodhat – hívták fel a figyelmet elemzők –, a feltörekvők piacaira irányuló csökkenését ellensúlyozhatja a fejlettektől érkező kereslet.
Ezt erősítette meg a tegnap még az Ifo-index előtt közzétett harmadik negyedéves GDP-adat is, amelynek második becslése már a részleteket is feltárta. A fő számok nem változtak az előzetesekhez képest: az előző három hónaphoz képest kissé lassult a negyedév/negyedéves növekedési ütem (0,4-ről 0,3 százalékra), az év/éves adat 1,7 százalék maradt.
A lakossági fogyasztás 0,6 százalékkal bővült, az alacsony energiaárak mellett ebben az erős és a növekvő bérek is közrejátszottak. A kormányzati kiadások 1,3 százalékos emelkedését a menekültekkel kapcsolatos költségekkel is magyarázták a szakértők (a kormány már több mint 6 milliárd eurót különített el e célra), de így is figyelemre méltó, hiszen a Lehman-válság óta most volt a legmagasabb ez a mutató. A belső fogyasztás élénkülésére szükség is volt, mert az állóeszköz-beruházások 0,3 százalékkal visszaestek, az export pedig csak 0,2 százalékkal nőtt, miközben az 1,1 százalékkal megugrott. Mindezek fényében az látszik – emelte ki több kommentár –, hogy végre bekövetkezett, amit régóta követeltek a külföldi kritikák: az eurózóna legnagyobb gazdasága nem az exportra alapozva nő, hanem a belső kereslet hajtja.
Tízmilliárdok az érkezőkre
A német gazdaság bővülésére a közeljövőben további pozitív hatással lehet a menekülthullám: a német statisztikai hivatal egy illetékese nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormánynak költenie kellett elhelyezésükre és ellátásukra. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter korábban a parlamentben hangsúlyozta: a menekültekkel kapcsolatos több tízmilliárdos kiadások ellenére is egyensúlyban levő költségvetésre számít jövőre.
