A lakossági fogyasztás 0,6 százalékkal bővült, az alacsony energiaárak mellett ebben az erős munkaerőpiac és a növekvő bérek is közrejátszottak. A kormányzati kiadások 1,3 százalékos emelkedését a menekültekkel kapcsolatos költségekkel is magyarázták a szakértők (a kormány már több mint 6 milliárd eurót különített el e célra), de így is figyelemre méltó, hiszen a Lehman-válság óta most volt a legmagasabb ez a mutató. A belső fogyasztás élénkülésére szükség is volt, mert az állóeszköz-beruházások 0,3 százalékkal visszaestek, az export pedig csak 0,2 százalékkal nőtt, miközben az import 1,1 százalékkal megugrott. Mindezek fényében az látszik – emelte ki több kommentár –, hogy végre bekövetkezett, amit régóta követeltek a külföldi kritikák: az eurózóna legnagyobb gazdasága nem az exportra alapozva nő, hanem a belső kereslet hajtja.
Tízmilliárdok az érkezőkre
A német gazdaság bővülésére a közeljövőben további pozitív hatással lehet a menekülthullám: a német statisztikai hivatal egy illetékese nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormánynak költenie kellett elhelyezésükre és ellátásukra. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter korábban a parlamentben hangsúlyozta: a menekültekkel kapcsolatos több tízmilliárdos kiadások ellenére is egyensúlyban levő költségvetésre számít jövőre.