BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Közös betétbiztosítás jön

Közös kasszára kerülhetnek az eurózóna bankjai a betétbiztosításban, ha átmegy az Európai Bizottság már előre vitatott javaslata.

Egyetlen közös alapból védenék meg kilenc év múlva az eurózóna bankbetéteseit, ha az unió döntéshozatali mechanizmusán átmegy az Európai Bizottság tervezete a bankunió harmadik pilléréül szolgáló egységes betétbiztosítási rendszer (EDIS) létrehozásáról. A már működő egységes bankfelügyeleti, illetve a jövőre életbe lépő egységes szanálási mechanizmus után felállítandó EDIS ötlete nagy ellenállásba ütközött Németország részéről, ez is magyarázhatja, hogy nagyon fokozatosra tervezik a bevezetését. Az új rendszer az egységes európai bankfelügyelet alá tartozó bankok számára kötelező lesz, más uniós országok pénzintézetei önként csatlakozhatnak.

Az EDIS a nemzeti betétbiztosítási rendszerekből (DGS) áll össze – hangsúlyozta a bizottság közleménye –, az eurózóna betétesei továbbra is azonos védelemben részesülnek. (Most személyenként és bankszámlánként 100 ezer euró erejéig szól a biztosítás, az összeg változásáról nincs szó a javaslatban.) A rendszer létrehozásának első szakaszában a nemzeti rendszerek viszontbiztosításáról lenne szó, utána egy úgynevezett együttbiztosítási rendszer működne az EDIS és a DGS-ek részvételével; az egységes európai rendszer 2024 júliusára állna fel teljesen, a nemzeti betétbiztosítási rendszerek utána is működhetnek majd, de csak a kifizetések adminisztrálása lesz a feladatuk.

A bevezetés éveiben fokozatosan töltenék fel a bankok befizetéseiből az EDIS mögött álló betétbiztosítási alapot: a cél az, hogy 2024-re elérjék a bankok betétállományának 0,8 százalékát; az érintett bankok 2011-es adatai alapján így az alapba mintegy 43 milliárd euró kerülne – arról nem szól a javaslat, hogy mi van, ha ez kimerül. A befizetések mértékét külön szabályban határoznák meg, figyelembe véve az egyes bankok kockázati profilját is. A rendszer nem az adófizetőkre hárítja a bankok megmentésének költségeit, amint ez a válság során több országban is megtörtént – hangoztatták uniós illetékesek már a tervezés szakaszában, és ezt emelte ki a javaslat ismertetésekor Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke is. A bírálók szerint viszont a közös rendszer növeli a „fertőzésveszélyt” az egyes országok között; Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy a bizottság rosszul határozta meg a prioritásokat és az ösztönzőket, és így a törékenyebb gazdaságok bankjainak kockázatát végső soron a stabil országok betétesei állják majd.

Az EDIS kiépítése

1. Viszontbiztosítási szakasz (három év, 2017. júliustól)

Egy nemzeti betétbiztosítási rendszer csak bizonyos határig veheti igénybe az EDIS eszközeit, és csak akkor, ha saját forrásai kimerültek, és megfelel a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv szabályainak

2. Együttbiztosítási szakasz (négy év, 2020. júliustól)

A nemzeti rendszerek már a saját forrásaik kimerülése előtt igénybe vehetik a közös forrásokat költségeik egy részének fedezésére, attól kezdve, hogy a betétesek számára kifizetéseket kell teljesíteni. Az EDIS-től származó összeg részaránya évente emelkedik

3. Teljes biztosítás (2024-től)

Az EDIS-re hárul minden kockázat, ekkor kezdi meg teljes körű működését az Egységes Szanálási Alap is

Egy nemzeti betétbiztosítási rendszer csak bizonyos határig veheti igénybe az EDIS eszközeit, és csak akkor, ha saját forrásai kimerültek, és megfelel a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv szabályainak

2. Együttbiztosítási szakasz (négy év, 2020. júliustól)

A nemzeti rendszerek már a saját forrásaik kimerülése előtt igénybe vehetik a közös forrásokat költségeik egy részének fedezésére, attól kezdve, hogy a betétesek számára kifizetéseket kell teljesíteni. Az EDIS-től származó összeg részaránya évente emelkedik

3. Teljes biztosítás (2024-től)

Az EDIS-re hárul minden kockázat, ekkor kezdi meg teljes körű működését az Egységes Szanálási Alap is -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek