Lefulladó motorok

Egyre inkább kezdenek kifutni a jegybank gazdaságélénkítő lépései, együtt a többi egyszeri növekedési hatással, így a GDP bővülésének üteme gyorsan veszít korábbi lendületéből. Az idei harmadik negyedévben már csak 2,3 százalékkal nőtt a gazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint, ami jóval alacsonyabb a második negyedévi 2,7 és az első negyedévi 3,5 százaléknál. A Világgazdaság által megkérdezett elemzők 2,5 százalékos növekedésre számítottak, vagyis nem várták, hogy több mint kétéves mélypontra esik a dinamika.

Szezonálisan igazítva és naptárhatástól megtisztítva 2,2 százalékkal nőtt a GDP éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 0,5 százalék volt a dinamika. A növekedés a KSH szerint az ipar, valamint a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás teljesítményének köszönhető. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a hivatal főosztályvezetője lapunknak azonban azt is hozzátette, hogy mi áll az egyre alacsonyabb adat mögött: „Az idei kedvezőtlen mezőgazdasági teljesítmény a harmadik negyedévre is kihatott. A növények terméseredménye idén nyáron rosszabbul alakult, mint tavaly.”

Az ipari termelés már kevésbé járult hozzá a gazdaság növekedéséhez, mint a második negyedévben, ami szintén szerepet játszott a lassulásban – emelte ki a szakértő. (Az ipar 5,8 százalékkal nőtt az április és június között mért 6,2 után.) A sokáig bővülő építőipar a második negyedévi 6,7 százalékos növekedés után már kismértékben visszaesett – kezd kifutni az uniós források gyorsuló lehívásának elmúlt negyedévekben látott kedvező hatása.

Az ipar lassabb növekedését és az építőipar lendületvesztését valamelyest kompenzálta, hogy a szolgáltatások volumene érdemben növekedeatt. „A legtöbb szolgáltatási ágazat hozzájárult a GDP bővüléséhez, csupán néhány volt, amely nem teljesített jól” – fejtette ki a KSH főosztályvezetője. Szakértők szerint a pénzügyi szektor teljesítményének hosszú ideje tartó stagnálásában most sincs változás.

Felhasználási oldalról nézve az export továbbra is jól teljesített – hangsúlyozta Szőkéné Boros Zsuzsanna. Elemzők szerint a lakossági fogyasztása dinamikusan nőhetett, ami támogathatta a szolgáltatások bővülését. A belső keresletet minden bizonnyal ez segítette, miközben a beruházások nem válhattak a gazdaság motorjává, miután a jegybank növekedési hitelprogramjának hatása is kezd kifutni. Az alacsony infláció miatt növekvő reáljövedelmek és a banki elszámoltatás miatt erősödik a vásárlóerő, ez pedig nemcsak a kiskereskedelem, hanem a vendéglátás teljesítményét is javíthatja.

A szolgáltatások mégsem nőnek olyan dinamikusan, hogy kompenzálják az ipari és építőipari termelés dinamikájának romlását. Így a várakozásoktól elmaradó GDP-növekedés egyben azt is jelenti, hogy a kormány minden bizonnyal búcsút inthet az idei év egészére tervezett 3,1 százalékos céljának. Az első háromnegyed évben a gazdaság 2,8 százalékkal nőtt. A legtöbb szakértő már eddig is 3 százalék alatti növekedést várt az idei évre, de a kiábrándító GDP-adat után tovább fogják rontani a prognózisokat.

Romló kilátások

A jövő évben már nem lehet felhasználni az előző ciklus uniós forrásait, miközben az új költségvetésből csak lassan indulnak majd meg a kifizetések, így a beruházások lassan nőhetnek. Az infláció is meglódul, miután a rezsicsökkentés mellett az olajárzuhanás hatása is kifut, így kisebb mértékben nőnek majd a reálkeresetek. Az iparban sem várhatunk jelentős élénkülést, mert kevés az új kapacitás. Abban bízhatunk, hogy az MNB új monetáris élénkítése – a növekedéstámogató program – újra meglöki a vállalati hitelezést. Elemzők szerint 2–2,5 százalék közötti növekedés várható jövőre.