Az eddigiek alapján a napokban zajló licitálások során magyar földet szerző külföldiek inkább nagy-, mintsem középvállalkozók. Rajkán az osztrák Meixner, Somogyban egy olasz, Békésben pedig belga állampolgárságú, tejelő tehenészetet tulajdonló gazda vásárolt földet eddig.
A szóban forgó termelők mind nagygazdának minősülnek, és – egyiküket kivéve – magyar állampolgársággal is rendelkeznek, évtizedek óta itt élnek és gazdálkodnak. Ilyen Paul Meixner is, aki azzal került be a hírekbe, hogy a Simicska Lajos érdekeltségében tartozó Lajta-Hanság Zrt. által művelt földet vette meg. „A föld a lakóházunk szélén kezdődik, és azt szeretném, ha a gyerekeim folytatnák a gazdaság működtetését, ezért vásároltam meg” – nyilatkozta a Világgazdaságnak a Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozó.
Az 56 éves, saját elmondása szerint már nyugdíjas éveire készülő gazdálkodó hozzátette: „Nem vagyok az a tipikus befektető, a most megvásárolt föld ugyanis apám magyar unokatestvéréé volt, akitől a háború után vették el a területet, amikor államosították.” A vállalkozó elmondta: „lehetséges”, hogy további földeket is fog vásárolni. A családi kötődésen kívül azonban Meixner maga is gazdálkodó, méghozzá nem is számít kistermelőnek. A Meixner család érdekeltségei azzal kerültek be a hírekbe néhány éve, hogy a família 2008 és 2010 között birtokai után nem kevesebb, mint 2,7 millió euró, vagyis csaknem 800 millió forintnyi uniós támogatást kapott. A mintegy 1300 hektáron gazdálkodó család a komoly agrárcégekben nem szűkölködő Győr-Moson-Sopron megyében a hetedik volt a legtöbb uniós mezőgazdasági támogatást lehívó gazdasági csoportok között.
A Meixner családhoz tartozó Extra Pig Kft. sertéstenyésztéssel foglalkozik, de mezőgazdasági tevékenysége kiterjed a jól jövedelmező szántóföldi növénytermesztésre és a manapság kevésbé megtérülő tejelőszarvasmarha-tartásra.
Olyan is akad, aki ugyan megtehetné, akkor sem indul a liciteken. Ilyen az egykori Balaton-nagybereki Állami Gazdaság földjeit 99 évre kibérlő Hubertus Bt. ügyvezetője. Oliver Hahnenkamm lapunknak elmondta: az a tény, hogy az államnak a liciten érvényesített földterületre húsz évig visszavásárlási joga van, sokakat elriaszthat. „Ha a vevő az állattartásba invesztál, de például öt év múlva az állam a földet visszaveszi, akkor a ott állhat föld nélkül. Erre nem lehet alapozni.”
Az évek óta helyben lakó Hahnenkamm annak ellenére nem licitált a földekre, hogy azok között a Hubertus Bt. által használt területek is vannak, hiszen a cég Buzsákon, valamint Lengyeltóti és Táska mellett lévő legelői is a kikiáltott parcellák között vannak. A meghirdetett buzsáki földek végül „bennragadtak”, mert az árverésre nem jelentkezett egyetlen vevő sem.
A Hubertus Bt.-nek ugyanakkor a mostanában kérdésessé vált bérleti díjak miatt lett volna félnivalója, mivel az Állami Vagyonügynökség és az akkori Hubertus Rt. között 1992-ben létrejött szerződésnek több, az állam által perben vitatott pontja is volt.
A kormány ellenérzését leginkább az váltotta ki, hogy a cég a területet 99 évre kapta bérbe, azzal az opcióval, hogy ez még további harminc évvel meghosszabbítható, ráadásul csak jelképes összeget, hektáronként 10 forintot kell fizetnie. A Hubertus azzal védekezik, hogy az alacsony bérleti díj ellentételezéséül a szerződés szerint több tízmillió forintot költ a mocsarasodásra hajlamos terület vízkormányzására.
Duplázódik az MFB-hitel
Az állami földek megvásárlásához biztosított fejlesztési banki hitelkeret megemelésére kéri Matolcsy György jegybankelnököt Lázár János – ezt maga a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be tegnap. Lázár azt kezdeményezi, hogy a 150 milliárd forintos hitelkeretet duplázzák meg. Indoklásul elmondta, hogy eddig máris 125 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek a gazdák, akik állami földet akarnak venni. A miniszter hozzátette: a földprivatizáció elmúlt bő tíz napja során mintegy 18 ezer hektár állami földet értékesítettek.
