Olaj: Amerika kitart, Irán visszatér

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) kormányzótanácsa nem tudott megállapodni a stratégiai terv részleteiben, így a dokumentumot nem terjesztik a szervezet december eleji bécsi miniszteri ülése elé. A tagországok átlagos hordónkénti exportára 2009 óta először 40 dollár alá, 38 dollár közelébe esett.

Az a két tagország sürgette a kitermelés visszafogását, amelyet leginkább sújt az olaj ár zuhanása. Algéria és Venezuela azonban gyengének bizonyult ahhoz, hogy meggyőzze a szervezetet uraló Szaúd-Arábiát, amely túlkínálat ellenére tartani kívánja a napi harmincmillió hordós együttes kvótát. Rijád az OPEC piaci részesedését szeretné megőrizni, kiszorítva a globális túlkínálat kialakulásában főszerepet játszó amerikai palaolaj-termelőket. A hordónkénti ár ma kevesebb mint a fele a tavaly nyárinak, szerdán az Amerikában irányadó WTI fajtát 41, az északi-tengeri Brentet 44 dollár körül kínálták a határidős piacon.

Az Egyesült Államok néhány év alatt megduplázta a kitermelését, amely áprilisban napi 9,6 millió hordónál tetőzött, majd 9,1 millióra mérséklődött, de az utóbbi hetekben kissé újra emelkedett. A kínai kereslet eközben szűkebb lett a gazdaság lassulása miatt, így a piacot egyelőre a bőség jellemzi.

Elemzők azt feltételezték, hogy az amerikai kitermelés szerény ütemű csökkenését pótolja majd Irán, amely felújíthatja exportját, amint megszűnnek az ellene bevezetett szankciók. Teherán egyelőre azt mondja, hogy 2016 első felében napi félmillió hordóval növelné a kitermelést, és nem tervezi, hogy engedélyt kér az OPEC-től. Irán a szankciók előtt napi négymillió hordónyi olajat hozott a felszínre, jelenleg 2,7 milliót termel, exportja napi 2,4 millió hordóról 1,4 millióra süllyedt.