Piacbarát fordulat jöhet Argentínában

A gazdaság liberalizálásának ígéretével tudott győzni a jobbközép összefogás az argentin elnökválasztáson: Mauricio Macri nagyjából három százalékot vert rá a második fordulóban az elmúlt tizenkét évben hatalmon levő populista erő, a peronista Front a győzelemért (FvP) jelöltjére, Daniel Scolira. Az egyik leggazdagabb argentin családból származó üzletember, Macri a Boca Juniors futballklub elnökeként vált ismertté, politikusként pedig Buenos Aires polgármestereként próbálhatta ki magát. Az elnökválasztási kampányban egyebek között azt ígérte, hogy feloldja az elődje, Cristina Fernández de Kirchner (az eggyel korábbi elnök özvegye) idejében meglevő tőkekorlátozásokat, egységesíti a peso többszintű árfolyamát, eltörli a külkereskedelmet korlátozó adókat, a mintegy 400-féle árura vonatkozó hatósági árakat. A december 10-én hivatalba lépő új elnök emellett tárgyalni akar azokkal a kötvénytulajdonosokkal, amelyek nem fogadták el az adósságátrendezést; emiatt az ország részleges fizetésképtelenségnek meg­felelő osztályzattal van nyilvántartva a nagy hitelminősítőknél, és nem fér hozzá a piaci forrásokhoz. (Argentína 2001-ben leállította akkor 95 milliárd dollárnyi adóssága törlesztését, a rákövetkező években a hitelezők 92 százalékával meg tudott állapodni egy csökkentett értéken történő törlesztésben. Néhány amerikai hedge fund azonban ma is a teljes összeget követeli.)

A Kirchner házaspár nevével fémjelzett tizenkét év jó részében Argentína azon dél-amerikai országok közé tartozott, amelyek a magas nyersanyagárakra alapozva követtek baloldali-populista gazdaságpolitikát, egészen azok összeomlásáig. Az argentin költségvetési kiadásoknak még ma is mintegy 20 százalékát fordítják az energiaárak és a közlekedés támogatására, a rendszer fenntartása érdekében Fernández államosította a nyugdíjalapok vagyonát, illetve az ország legnagyobb energiaipari vállalatát is. Macri első intézkedéseinek egyike e támogatások visszavágása lehet, amivel könnyen kiválthatja a népharagot – ez Argentínában minimum heves utcai reakciókat szokott jelenteni. A tőkekorlátozások felszámolása, illetve a peso árfolyamának felszabadítása pedig gyors leértékelődéshez vezethet – figyelmeztetnek elemzők –, ami még jobban elszabadíthatja a hivatalosan 14 százalék körüli, szakértők szerint 20 százaléknál jóval magasabb inflációt.

Az új elnöknek ráadásul gyorsan kell eredményt elérnie, úgy, hogy a törvényhozásban még az FvP van többségben.