Az államháztartás finanszírozási oldalról számított többlete a negyedéves GDP egy százalékát, 83 milliárd forintot tett ki. Továbbá az államháztartás a szeptember végéig tartó négy negyedévben mindössze 197 milliárd forint, a GDP 0,6 százalékával egyenlő finanszírozási igényt támasztott a pénzügyi számlák módszertana szerint.
A harmadik negyedévében a központi kormányzatnál 2 milliárd forint többletet számolt az MNB. Elemzésében a jegybank rámutatott, hogy a negyedév során számottevően növekedtek a követelések az Európai Unióval szemben, és kisebb mértékben átrendeződtek a központi kormányzat betétei: csökkent a jegybanknál tartott állomány, és a hitelintézeti betétek növekedtek.
A központi kormányzat kötelezettségei közül kis mértékben növekedett a rövid lejáratú értékpapírok állománya: a háztartások kiugró mértékű kincstárjegy-vásárlásának hatását részben ellensúlyozta más szektorok, elsősorban a pénzügyi vállalatok értékpapír-visszaváltása.
A hosszú lejáratú értékpapírok területén a negyedévben nagymértékű belföldi államkötvény-vásárlás történt, elsősorban a pénzügyi vállalatok, valamint a jegybank és a háztartások részéről. Az állománynövekedést részben ellensúlyozta a külföldi tulajdonban lévő kötvények előző negyedévekhez hasonló nagyarányú visszavásárlása. A hosszú lejáratú hitelállomány jelentősen csökkent a belföldi és a külföldi hitelek nagymértékű törlesztése eredményeként.
A háztartások pénzügyi helyzete 475 milliárd forinttal javult a harmadik negyedévben, a GDP 5,5 százalékának megfelelő összeget tett ki. A nettó pénzügyi megtakarítás alakulását a pénzügyi eszközök előző negyedévinél kisebb mértékű bővülése és a tartozások nagyobb csökkenése határozta meg.
A harmadik negyedévben a háztartások pénzügyi helyzetét pozitívan befolyásolta, hogy megkezdődött a Quaestor-károsultak kártalanítása, ugyanis ezáltal növekedhetett a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya - állapította meg jelentésében az MNB.
