Kifutott a kasszahatás
Októberben 4 százalékkal nőtt a kiskereskedelem kiigazítatlan adatok alapján, ami megegyezett a várakozásokkal. A KSH adatai szerint az élelmiszer 2, a nem élelmiszer 7,8, az üzemanyag-forgalom 3,4 százalékkal erősödött. Az utóbbi hónapokban egyáltalán nem volt jellemző az üzemanyag-kiskereskedelemre az októberi alacsony növekedési szint, az erősödés havi mutatója egy éve nem bukott 5 százalék alá, sőt 6 százalék alá is csak két hónapban gyengült.
A teljes kiskereskedelmi mutató is a növekedés lassulását mutatja, a nyers adat növekedése tavaly október óta nem mutatott ilyen alacsony számot, jóllehet a 4 százalékos erősödés a jelenlegi fogyasztási környezetben jó eredménynek számít. A Takarékbank elemzői szerint az év hátralevő részében az online pénztárgépek bevezetéséből adódó bázishatás kifut, így lassuló növekedésre lehet számít, ám az év egészében a növekmény elérheti az 5,5 százalékot.
Jövőre 3 százalékos növekedési szinttel számol a bank, ami ugyancsak optimista előrejelzés. A cég szerint a kiszámítható törlesztőrészletek okafogyottá teszik a háztartások biztonsági megtakarításait (az esetleges árfolyamveszteségből fakadó többlet kifizetéséhez), ami miatt a tartós fogyasztási cikkek korábban elhalasztott megvásárlását 2016-ban megejtik.
A kiskereskedelmi forgalomnövekedéssel viszont ellentétesen mozgott a kiskereskedelmi egységek száma 2015 júliusáig. A KSH adatai szerint az idei év közepéig tovább csökkent a boltok, áruházak száma. Június 30-án közel 142 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyet kereshettek fel a vásárlók, ez 2300-zal kevesebb a tavaly év véginél. A 2011-es adathoz képest pedig 11 ezerrel lett kevesebb a kiskereskedelemben ügyködő boltok száma.
A Blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál szerint feltehetőleg a piaci verseny mellett az online kasszarendszer is hatott a fehérítéssel a boltszámra. Ám európai viszonyokhoz mérten még így is elaprózottnak számít a magyar kiskereskedelmi hálózat, vagyis további leépülés várható a következő években is. A fejlett térségekben egy-egy üzlet több vásárlót szolgál ki, ami már a versenyképesség kérdése is – ezzel megy szembe a négyzetméter-arányos eladószám-tervezet. Csökkent az üzletek alapterülete is, a 2011-es 18,5 millióról 17,4 millió négyzetméterre, tehát egymillió négyzetméterrel kevesebb alapterületen „tolonghatnak” a vásárlók a hét hat napján. Az átlagos alapterület ezzel szemben 2 négyzetméterrel nőtt, amely év közepén 123 négyzetméter volt.
Az elmúlt időszakban a diszkontok és az online értékesítés húzzák az élelmiszer-kiskereskedelmi növekedést annak ellenére, hogy egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk is. A hipermarketek és a szupermarketek piaci pozíciója stagnál, néhol visszaesőben van (elég csak a Tesco egyes üzleteinek bezárására gondolni), ami ugyancsak a diszkontok felé tereli a vásárlókat.
Megúszható a foglalkoztatási kvóta
Kibújhatnának a tervezett négyzetméter-arányos kötelező foglalkoztatási kvóta alól azok a 400 négyzetméter alapterület feletti, napi fogyasztási cikket forgalmazó üzletek, amelyek a vásárlók közvetlen kiszolgálására alkalmas csemegepultokat tartanak fenn – írta saját értesüléseire hivatkozva a Magyar Idők. Ennek a tervezetnek jellemzően csak a diszkontok és a drogériák nem felelnek meg, illetve néhány szupermarket. Előbbiekben lenne hely a pultok kialakítására, kérdés azonban, hogy a drogériák hajlandóak lennének-e a téliszalámit és a párizsit is belistázni csak azért, hogy ne kelljen esetleg feleslegesen foglalkoztatniuk újabb munkavállalókat.
