Minden eddigi rekordot megdöntött december elején a központi költségvetés bruttó adóssága, ám ennek ellenére lehet esély arra, hogy az ország teljesítse az uniós adósságcsökkentési követelményt az év végén. Ebben segít, hogy egy adott pillanatban, december 31-én délben kell a tavalyinál kisebb GDP-arányos mutatót produkálni államháztartási szinten, így csak egy napra kell leszorítani az adósságot. A kormány több eszközt is bevethet.
A növekvő nominális GDP miatt forintban magasabb szintű államadósság is megengedhető, de azért nem sokkal. Tavaly a maastrichti adósságmutató a GDP 76,2 százalékát tette ki, az idei terv a minimális csökkentés: a 76,1 százalék elérése. A konszolidált államháztartási szintű adósság forintban a múlt évi 24 514 milliárdról 25 600 milliárdig emelkedhetne ez alapján. A szintet a harmadik negyedévben bőven meghaladta az ország: 25 910 milliárdnál járt a mutató. A kérdés, hogy a negyedik negyedévben sikerül-e 300 milliárddal mérsékelni az adósságot ehhez képest.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti jelentései szerint ez december elejéig nem ment. Az ÁKK valamivel közlése szerint szeptember vége és december eleje között 750 milliárd forinttal emelkedett a központi költségvetés bruttó adóssága (ez valamivel szűkebb kör adatait tartalmazza ugyan és nem konszolidált, de a folyamatokat jól mutatja, hiszen az államadósság jelentős része itt jelenik meg). Az adósság december 11-én minden eddigi rekordot megdöntve megközelítette a 26 ezer milliárd forintot (erre még több mint 700 milliárd rakódhat államháztartási szinten).
Szerencsére az utóbbi két hétben eddig soha nem tapasztalt adósságcsökkentést sikerült elérnie a Barcza György vezette ÁKK-nak: összesen 784 milliárddal csökkentették az adósságot, vagyis a harmadik negyedéves szint alá faragták vissza. Innen már csak 3-400 milliárdos csökkentést kell elérni.
Sokat hozhat, ha december 31-re sokat erősödik a forint – a nemzetgazdasági miniszter korábban már elárulta, hogy 308-310-es árfolyam volna kívánatos. Az elmúlt években általában az év utolsó napján szokatlanul erős volt az árfolyam, és elemzők a nemzeti valuta hétfői és keddi meglepően jó teljesítményét is ennek tudják be (a 315-ös szintről tegnap estére 312-ig erősödött a magyar deviza). Egy forintos erősödés 26 milliárd forintos (GDP-arányosan 0,8 százalékos) javulást hoz az adósságmutatóban, a 309-es árfolyam így 130 milliárd forintot faragna.
A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank azonban máshogy is segíthet: a jegybank november végén 310 milliárd forintnyi állampapírt birtokolt (az alapítványoknál további 150 milliárd forint lehetett), így ezek időleges visszaváltásával is csökkenthető az adósság.
Legalább ekkora segítséget jelent, hogy az ÁKK is készült az év végi feladatra: ma jár le 268,7 milliárd forintnyi államkötvény, az adósságkezelő november végén és december elején öt olyan rövid futamidejű papírt dobott ugyanis a piacra, amelyek lejárata épp 30-ra esik. Ha ezeket csak január elején újítják meg, akkor a bruttó adósság biztosan csökken ennyivel szilveszterre.
Óriási segítséget jelentene persze, ha az Európai Unió is megnyitná a pénzcsapokat: a vitás ügyek miatt jelenleg 600 milliárd forintot vár a kormány (az összeg a nagyobb bruttó adósságban jelenik meg, a hiányban nem).
Végső esetben meg lehet kérni azokat a nagyvállalatokat is segítségre, amelyek likvid eszközeiket állampapírban tartják – ahogyan ez történt 2013-ban, amikor a Mol segített azzal, hogy a nála lévő papírokat pár napra visszaadta az államnak. Végső soron több mint ezer milliárd forint ideiglenes bruttó államadósság-csökkentésre van lehetőség, hiszen az állam számláján több mint kétezer milliárd forint volt novemberben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.