Nem kell tartani az iráni atombombától – derült ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szombaton közzétett zárójelentéséből, amely szerint Teherán eleget tett a nagyhatalmakkal tavaly júliusban kötött nukleáris megállapodásnak (ennek feltételei az atombomba előállításának megakadályozását célozták). Barack Obama amerikai elnök azonnal elrendelte az Irán elleni szankciók egy részének felfüggesztését. Az nevében Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy az EU is megkezdi a 2012-ben elrendelt szankciók feloldását – ennek lezárásához szükség van az állam- és kormányfők tanácsának jóváhagyására is.
Az Egyesült Államokban továbbra is érvényesek az ottani cégek, illetve magánszemélyek iráni tevékenységét és a két ország kereskedelmét érintő szankciók – figyelmeztetett a pénzügyminisztérium közleménye –, az elnöki rendelet az amerikai cégek külföldi leányvállalataira és az USA-ban is működő külföldi vállalatokra vonatkozik. Két kivételt azonban amerikai vállalkozások is kaptak: repülőgépeket adhatnak el vagy lízingelhetnek iráni légitársaságnak, valamint beszállhatnak az iráni tengeri áruszállításba és a kikötők fejlesztésébe. Ezen túlmenően a rendelet lehetővé teszi az iráni élelmiszer-ipari termékek amerikai importját is. A tranzakciók pénzügyeit külföldi bankokon keresztül kell lebonyolítani.
A külföldön levő iráni vagyont – ennek értékét a teheráni jegybank 30 milliárd, az USA pénzügyminisztériuma 50 milliárd dollárra teszi – mindenhol feloldják a zár alól. Szűkülhet az a feketelista is, amelyen a nemzetközi kapcsolatoktól eltiltott iráni cégek, illetve személyek szerepelnek – egy a Reutersnek nyilatkozó uniós illetékes szerint a nagyjából 550 tételből mintegy 300-at törölhet hamarosan Brüsszel. Az uniós polgárok, illetve cégek ismét kereskedhetnek majd Iránnal, szállíthatnak berendezéseket az olaj- és gázszektornak, mentesül a korlátozásoktól a közlekedési ágazat – beleértve a hajózást –, valamint a pénzügyi szektor is. Fontos eleme a kereskedelmi kapcsolatok újraindításának, hogy az európai és az iráni bankok ismét a SWIFT rendszeren keresztül működhetnek együtt.
Iránnak először az lehet a legfontosabb, hogy szabadon exportálhat olajat: az utóbbi években átlag napi egymillió hordót adott el, főleg Ázsiába. Az OPEC legutóbbi tanácskozásain Teherán jelezte, hogy a szankciók feloldása után azonnal napi 500 ezer hordóval növeli kivitelét, két éven belül pedig napi 2,5 millió hordóra akarja ezt emelni, a CNBC szerint Indiát szemelte ki fő piacának. Az iráni olajszállítások bővülése árháborúhoz vezethet Szaúd-Arábiával – emelte ki számos elemző –, ráadásul az arab királyság és Irán politikai és vallási téren is szemben áll egymással.
Az olaj ára pedig így is 12 éves mélypontra ért múlt pénteken, amikor 2008 óta a legrosszabb két hetét zárta a piac: a márciusi Brent 6,25 százalékos zuhanás után 28,96 dolláron zárt (napon belül volt 28,82 is), a WTI ára 5,7 százalékkal 29,42 dollárra esett.
