Magyarországon rendszerszerűvé vált a korrupció központosított formája – jelentette ki Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. Miközben a világban a visszaélések elleni leghatékonyabb fegyver a közpénzek felhasználásának nyilvánosságra hozatala és az igazságszolgáltatás függetlensége, nálunk ez – a bíróságok kivételével – korlátozottan érvényesül. A kormány következmények nélkül használhatja a hatalmát arra, hogy előnyhöz juttassa a holdudvarába tartozó üzleti csoportokat. Mindezt annak kapcsán mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy a TI berlini központja idén is közzétette a korrupcióérzékelési indexet (CPI), amely szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján méri az egyes országokban a közszektor korrupcióját.
Magyarország 2015-ös eredményei romlottak: az elért 51 pont hárommal kevesebb a 2014. évinél, s ezzel a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen állunk. A visszaesés a közép- és kelet-európai régión belül még látványosabb, tavaly már csak Románia és Bulgária bizonyult korruptabbnak Magyarországnál. Az Európai Unión belül tavaly a 28 tagállam közül holtversenyben a 22–24. helyen végeztünk, 2013-ban még a 20., 2012-ben pedig a 19. volt Magyarország az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.
A korrupció súlyosbodása az ország versenyképességének zuhanásszerű romlásával jár együtt – figyelmeztetett Martin József Péter. A Világgazdasági Fórum (WEF) legutóbbi versenyképességi felmérése szerint Magyarország 140 államból a 63. helyezést érte el, miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdasága volt. A WEF által megkérdezett üzletemberek különösen gyengének ítélték a magyar kormány döntéseinek az átláthatóságát (amelyet a 140-es lista 119. helyére rangsoroltak) a közpénzek illetéktelen felhasználásához hasonlóan. Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet: a világ tíz legversenyképesebb országából hat a korrupciónak legkevésbé kitett országok listáján is benne van az első tízben.
A versenyképesség romlásának oka elsősorban abban keresendő, hogy a hazai intézményrendszer részrehajló, és nem képes elhárítani a korrupciót – hangsúlyozta Martin. A vállalatok a kormány jóindulatának és barátságának elnyerésében érdekeltek, nem pedig a hatékony piaci teljesítményben. Cégadatok szerint 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető, a közbeszerzéseken veszíteni nem tudó Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert, és 17 milliárd forint nyereséget termelt, tavaly viszont már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) volt a legsikeresebb, és Mészáros Lőrinc cégei is szépen gyarapodtak. A Garancsi Istvánhoz köthető társaságok 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el 2015-ben, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei közel 62 milliárd forint közpénzzel lettek gazdagabbak, Mészáros Lőrinc vállalkozásainak is majdnem 40 milliárd forint értékű állami megbízás jutott.
A lista eleje és a vége alig mozog
A TI által tavaly vizsgált 168 ország több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el a 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. A korrupció elleni teljesítmény az országok zömében gyenge. A G20-országok közül tízen (köztük az EU-tag Olaszország) tartoznak az 50 pontnál gyengébben teljesítő államok csoportjába. A legtisztább idén is Dánia lett, de a második és harmadik helyezett is skandináv, s a negyedik skandináv ország is az élbolyban végzett. Utóbbiak közös jellemzője, hogy a közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik. A sereghajtók is minden évben ugyanazok közül kerülnek ki, tavaly Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália zárta a CPI-ranglistát.
