Hiányt csökkent a földeladás?

A költségvetési hiány csökkentésére vagy azonos szinten tartása mellett pluszpénzek elköltésére lehet alkalmas az állami földprogramból származó bevétel, miután kiderült, hogy a privatizációs bevétel nem fordítható tetszőleges célokra. Mint ismert, december közepén az Alkotmánybíróság döntött arról, hogy – a kormány eredeti elképzelésével szemben – a földeladásokból származó összeget nem lehet az „állami vagyon gyarapítására” fordítani.

A Nemzeti Földalapkezelőről (NFA) szóló törvény valóban kiköti: a földeladásból származó pénzt csak földek vételére használhatja fel az állam. Ezzel a szabállyal jobbára az ellenzék és az agrártársadalom is egyetértett, a konszezusnak nem is volt nagy jelentősége, amíg az állam csak ritkán adott el földet, kis mennyiségben. A földprivatizációs program keretében azonban az ünnepek előtti összesítésig 165 ezer hektárnyi földet árvereztek, és 102 ezer hektár gazdára is talált. Bár az Alkotmánybíróság döntésére reagálva Fazekas Sándor a Kossuth rádiónak kijelentette: földet vásárol az állam az árveréseken befolyt bevételből, információink szerint a pénz felhasználásának módja még nincs eldöntve. Ez érthető is: december közepéig 142 milliárd forint folyt be az árveréseken, pontosabban ennyi volt a leütési ár, a pénz a gyakorlatban a következő hetekben érkezik meg az állam számláira. A programban meghirdetett földek közül ráadásul eddig nagyon sok nem kelt el, az árverési tételek csupán alig 60 százalékára akadt jelentkező. Mint azt lapunk korábban megírta, valószínűleg a „bennragadt” földek feldarabolásával és kisebb részletekben történő értékesítésével folytatódik a program.

A második fordulóban tehát újabb tízmilliárdok érkezhetnek az államhoz a már beszedett 142 milliárd mellé, márpedig elég valószínűtlen, hogy az állam ilyen összegekért akarna földet venni azok után, hogy nem keveset éppen maga értékesített. Igaz, az NFA-nak ezt követően lehet pénze kisebb-nagyobb földeket az állam számára megvenni, a teljes összeget azonban nem kötelező elkölteni. Sőt: egy külön alapba helyezve megtartható, és így a költségvetés más pontjain ennyivel több elkölthető forrás támad, amellyel a kormány rendelkezhet.

Mivel a tavalyi árverések után a tényleges bevételek idén érkeznek meg az államhoz, a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét 2016-ban javítja az összeg. Ha a földeket az idén írják át, akkor az uniós módszertan szerinti mutatót is idén javítja az eladás – feltéve, ha erre Brüsszel is rábólint. Hogy a pénz külön alapba helyezése az uniós metodika szerint is csökkentené a hiányt, egyelőre még vita tárgya, erről megoszlanak a vélemények. Az azonban tény, hogy a hiányra nagyon szigorúan ügyelő kormánynak az alkotmánybírósági döntés után is kapóra jöhet 150-200 milliárd forintnyi mozgástérbővülés.