„Egyre égetőbb, súlyosbodó probléma a munkaerő-hiány. Ez nem egy új folyamat, igazából csak felgyorsult a jelenség” – emelte ki Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. „A gazdasági növekedés megindult az elmúlt években, megnőtt a kereslet, ez felszínre hozta a problémát.
Ezen kívül a több százezer ember elvándorlása is hozzájárult a munkaerőhiányhoz” – mondta. Szerinte nagyon jelentős általános bérnövekedésre nem képes a magyar gazdaság. „Nagyon sok vállalat az életben maradás határán táncol, amely cégnek pedig nyeresége van, annál inkább az az igény merül fel, hogy beruházzon, és ne működési költségre azt” – tette hozzá. Rolek Ferenc elismerte azonban, hogy Magyarország és a nyugat-európai országok közötti nagy bérkülönbség olyan elszívó hatást jelent, amit csökkenteni kell.
Lajtai György szakszervezeti tanácsadó, közgazdász úgy látja, hogy a munkaerőhiány a nyomott bérszínvonal orvoslását elősegítheti. „Egy sor olyan ágazat van Magyarországon, ahol a bértermelékenységi mutató értéke 50 százalékkal magasabb, mint Németországban vagy Ausztriában. Ennek oka a nagyon nyomott bérszínvonal, ami nem tartható tovább. Kijelenthető, hogy vége az olcsó munkaerő korának az egész visegrádi régióban” – mondta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.