Kicsit drágul idén az élet

Két egymást követő évben is csökkentek a fogyasztói árak Magyarországon. Tavaly átlagosan 0,1 százalékkal esett a fogyasztói kosárra számolt index a 2014-es 0,2 után, az év vége felé azonban megjelent az infláció. Először a hazai rezsicsökkentés, azt követően pedig a „globális rezsicsökkenés”, vagyis az olajárak zuhanása húzta lefelé leginkább az árindexet.

Decemberben azonban már látható jelei voltak az áremelkedés visszatérésének. A KSH szerint 0,9 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest, és az eddigi alacsony árdinamikát jelzi, hogy utoljára 2013 októberében mértek ennyire magas növekedést. Aki mégis úgy érezte, hogy növekedtek az árak, annak a fogyasztói szokásai és kosara eltér attól, amit a KSH egy tipikus embernél feltételez. Ők valószínűleg több élelmiszert, alkoholt vagy tartós fogyasztási cikket vettek, miközben nem volt autójuk. Tavaly ugyanis leginkább az üzemanyagok ára zuhant.

Elemzők szerint azonban már nem lesz olyan nagy szerencsénk, mint az elmúlt években, de aggodalomra semmi okunk. Januárban tovább emelkedhet ugyan az infláció, ám még nagyon hosszú ideig elmaradhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos céljától. Erről az olajárak ismételt hanyatlása tehet, ami még olcsóbbá teszi a benzint. Mindez lassan beszivároghat több termék és szolgáltatás árába is, és az MNB idei évre vonatkozó 1,7 százalékos inflációs prognózisát lefelé módosíthatja.

A legtöbb szakértő ennél már alacsonyabb áremelkedést valószínűsít az idei évre. „Ha komolyan veszik az inflációs céljukat, akkor hamarosan vágniuk kell az (1,35 százalékos) alapkamaton” – mondta lapunknak egy elemző, aki szerint az MNB toleranciasávjának alját (ami két százalék) sem éri még nagyon hosszú ideig az infláció. A jegybank vezetői azonban elzárkóznak attól, hogy kamatot csökkentsenek, most inkább a nem konvencionális lépéseké a főszerep.

A gond az, hogy már a lakosság is azt gondolja, hogy nem lesz túl nagy infláció a következő években. Míg két-három éve 4–6 százalék között volt a várakozás, addig mostanra 1–3 százalék közé csökkent. Ha még tovább süllyed – s esetleg negatív tartományba esik –, az a keresletet is ronthatja.

VG-szakértő: Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza

Bázishatások miatt az infláció felpattanására számítok, így januárban 1,5 százalékos árindexet is láthatunk. Ezt követően várható némi visszarendeződés, és májusban vagy júniusban akár újra nulla százalék közelébe is kerülhet az infláció, ha az olaj árfolyama nem kezd el emelkedni. A konszolidálódó európai nyomásnak és a fogyasztás élénkülésének a hatása felfelé tolja az inflációt, de vannak ezzel ellentétes hatások is. A negatív meglepetéseket idén a nyersanyagárak okozhatják.