Magyar gazdaság

Lőporos hordón ücsörög a világgazdaság

Az olajárak zuhanásának örültek az európai és az amerikai fogyasztók, akik költekezésükkel komoly lökést adtak a 2008-as válságot követő, még mindig törékeny gazdasági fellendülésnek, de a csökkenő olajárak már a világgazdaságot fenyegetik.

Pár hónapja az olajárak összeomlása még csak a kitermelő országok és a nyersanyagárak zuhanása miatt nehéz helyzetbe került feltörekvő országok számára jelentett rossz hírt. Ám minél tovább tart az alacsony árak időszaka, annál inkább bajba kerülnek a fejlett országok - figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF), rámutatva, hogy miközben számos szektorban csökkentek a termelési költségek és növekedtek a fogyasztói kiadások, e kedvező hatások egyenes arányban tompulnak az olajkitermelő országok veszteségeinek emelkedésével.

A kőolaj és a nyersanyagok árának csökkenése telibe találja a világkereskedelmet, minthogy a feltörekvő országok már nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal importjuk fenntartásához. Ez a helyzet pedig kihat a multinacionális vállalatokra, amelyek a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság után az Európában és az Egyesült Államokban elszenvedett veszteségeiket azzal ellensúlyozták, hogy az olyan nagy feltörekvő országok növekedésére tettek, mint Kína, India vagy Brazília - mutatott rá Jean-Michel Six, a Standard & Poor''s nemzetközi hitelminősítő európai főközgazdásza.

Ludovic Subran, az Euler Hermes hitelbiztosító társaság vezető közgazdásza kiemelte: minél tovább tart az olajválság, annál nagyobb lesz a szakadék a nyertesek és vesztesek között, legyen szó akár országokról, akár vállalatokról. Utóbbiak esetében a vesztes oldalon állnak a kitermelő, valamint a kőolajmezők kiaknázásával összefüggő termékeket és szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, míg a nagy nyertesek a vegyipari és közlekedési cégek. A kőolajipari vállalatokra nézve súlyos pénzügyi következményekkel járhat a válság, problémát okozhat nekik például az adósságtörlesztés. A Moody''s Investors Service hitelminősítő múlt héten pénteken már meg is fenyegetett 120 olajvállalatot adósbesorolásuk rontásával.

Jóval súlyosabb problémára hívta fel a figyelmet Olivier Garnier, a Société Générale francia nagybank főközgazdásza. Egy sor olyan olajkitermelő országban destabilizálódhat a helyzet, amely a bőséges olajbevételekből szokta megvásárolni a társadalmi békét. Algéria, Szaúd-Arábia, Angola vagy éppen Ecuador vezetése nagyon gyorsan kifogyhat gazdaságpolitikai eszközeiből, amelyek révén legalább egy kis növekedést elérhetne.

Bevételeik zuhanásával szembesülve nem maradt más választásuk, "mint még több még több privatizáció vagy megszorítások", más szóval olyan népszerűtlen intézkedések, amelyek azonnal hatalmas társadalmi nyomást eredményeznek. A Perzsa(Arab)-öböl monarchiái közül többen, Szaúd-Arábia példáját követve, példátlan intézkedéseket tettek: csökkentették az energetikai termékek, köztük a benzin szubvencióját, amivel paradox helyzetet teremtettek, hiszen így a kitermelő országokban emelkedik, a fogyasztó országokban pedig csökken az üzemanyagok ára.

Az olaj árának meredek emelkedését sem tartanák kedvező fejleménynek az elemzők. Jean-Michel Six szerint ez újabb olajválságot robbanthatna ki. Az olajárak túlságosan meredek emelkedése csökkentené a vásárlóerőt, tehát mérsékelné a fogyasztást Európában egy olyan időszakban, amikor a továbbra sem stabil.

A Bloomberg hírügynökség által megkérdezett kereskedők úgy látják, hogy az olajvállalatok már lehetőségeik határán működnek, kézzelfogható közelségbe került a mélypont, amelyet már az árak emelkedése követ.

Pierre Andurand, az Andurand Capital Management nevű kockázati tőkealap létrehozója - aki korábban helyesen jelezte előre az árak csökkenését - úgy véli, hogy emelkedéssel fejezi be az idei évet a kőolaj ára. Andurand arra számít, hogy idén 50 dollárra, jövőre pedig 70 dollárra drágul a kőolaj, de menet közben nagy kilengések lesznek jellemzőek.

A francia üzletember decemberben azt jósolta, hogy az idei első negyedévben akár 25 dollárig is lecsúszhat az ár. A globális szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, a Brent és a West Texas Intermediate (WTI) január 20-án érte el eddigi idei mélypontját: a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta 26,19 dolláron, az északi-tengeri Brent könnyűolaj pedig 27,10 dolláron.

Marco Dunand, a kőolaj és kőolajtermékek vásárlására szakosodott Mercuria Energy Group svájci vállalat elnök-vezérigazgatója a múlt héten a davosi Világgazdasági Fórumon arról beszélt, hogy a piac a mélyponthoz közeledett a 30 dollár alatti árakkal, egyes vállalatok már veszteségesen működnek. Dunand mindazonáltal nem számít gyors áremelkedésre, szerinte rövid ideig akár a veszteséget is elbírják az olajvállalatok, mert a kitermelés leállítása esetenként még nagyobb költségekkel is járhat.

Hétfőn közép-európai idő szerint délután öt órakor a New York-i árupiacon (NYMEX) a West Texas Intermediate márciusi szállításra hordónként (159 liter) 30,97 dollárba került, 1 dollár 23 centtel, 3,81 százalékkal csökkent az ára. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj ára áprilisi szállításra hordónként 99 centtel, 3,03 százalékkal, 31,85 dollárra esett az Intercontinental Exchange londoni jegyzésében. A múlt héten a keddi zárástól kezdve a pénteki zárásig a Brent 18,6, a WTI pedig 21,9 százalékkal drágult.

olajár elemzések gazdaság
Kapcsolódó cikkek