Magyarországon hagyták a pénzüket

Magyarország egyensúlyi pozíciója a tavalyi harmadik negyedévben tovább javult – derült ki a Magyar Nemzeti Bank fizetési mérlegről szóló jelentéséből. Ez annak köszönhető, hogy folyamatosan fizetjük vissza a külföldi hiteleket, óriási mértékben javul a finanszírozási helyzet, és a külföldi tőke is áramlott az országba.

A negyedévben több mint 0,5 milliárd euróval bővült a külföldiek nettó közvetlentőke-befektetése (FDI): a forrásbeáramlás főként az újrabefektetések emelkedéséhez köthető, ami több mint 1,5 milliárd eurót tett ki. Ennek hatását ugyanakkor mérsékelte a tulajdonosi hitelek csökkenése. Vagyis nem tolják ki talicskával a pénzt az országból: az MNB szerint a korábban már Magyarországon beruházó befektetők megtermelt jövedelmeik számottevő részét itt is fektették be.

A hiteltörlesztés hatására a külső adósságráták jelentősen csökkentek, mérsékelve ezzel a magyar gazdaság külső sérülékenységét – állapította meg a jegybank. A rövid lejáratú külső adósság 22 milliárd euró alá süllyedt.

A folyó fizetési mérleg éves többlete a GDP 4 százaléka fölé emelkedett, emellett a tőkemérleg éves többlete is megközelítette az 5 szá­zalékot, amiben nagy szerepet játszott, hogy az EU-transzferek felhasználása újabb csúcsot döntött. A kilenc százalékot meghaladó külső finanszírozási képesség jelentősen felülmúlja a régiós országok hasonló mutatójának értékét.

A kedvező folyamatokhoz az EU-források korábban nem tapasztalt mértékű felhasználása mellett több tényező is hozzájárult. A külkereskedelem többletét az importot továbbra is meghaladó exportnövekedés mellett a cserearányok javulása is növelte. A csökkenő adósságráták és hozamok miatt mérséklődött a kamatkiadás, illetve a vállalati profitok korrekciója miatt folytatódott a jövedelemegyenleg hiányának csökkenése. A nettó külső adósság a GDP 28, míg a bruttó külső adósság a GDP 79 százaléka alá süllyedt. A bruttó külső adósság a nettó mutatóban tapasztaltnál nagyobb mértékben, 5,5 százalékponttal csökkent, amiben a jegybank devizakötvény-vásárlása és az állam EIB-hitel-előtörlesztése is tükröződött.

A nettó külső adósság 3,5 milliárd eurós csökkenése elsősorban a bankok hiteltörlesztéséhez köthető, amiben az MNB szerint továbbra is a forintosításhoz kapcsolódó folyamatok játszottak fontos szerepet, de a bankokra vonatkozó jegybanki szabályozások év közepén bejelentett szigorítása is mérsékelte a külső adósságot.