Magyar gazdaság

Milliókat kerestek az informátorok

Három magánszemélynek összesen 45 millió forint informátori díjat fizetett ki a Gazdasági Versenyhivatal 2010 óta.

Több tízmillió forintnyi informátori díjat fizetett ki a Gazdasági Versenyhivatal annak bevezetése óta – közölte lapunkkal a GVH. Először a 2013 végén lezárt irodaszer-piaci kartellügy feltárását lehetővé tevő magánszemély kapott informátori díjat – több mint tízmillió forintot – a versenyhivataltól. Mivel a jutalom összege az ügyben kiszabott bírság egy százaléka (maximum 50 millió forint), a 2014-ben lebukott – 2,8 milliárdos összbírsággal sújtott – betonkartell informátorának már mintegy 28 millió ütötte a markát. Ez az eddigi legnagyobb informátori jutalom, legalábbis ez következik abból, hogy a GVH a Világgazdaság kérdésére közölte: eddig három magánszemélynek összesen 45 millió forint informátori díjat fizettek ki.

Bár a versenyhatóság további konkrét információkat nem hajlandó nyilvánosságra hozni – annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a közreműködők anonimitását –, annyit elárult, hogy az informátori díj 2010-es bevezetése óta mintegy 50 megkeresés érkezett hozzájuk. Az „informátorok” azonban nagy számban nem a versenytörvény megsértéséről szóló információkat adnak, hanem más bűncselekmények (például korrupció) gyanúját vetik fel. Márpedig az informátori díj csak azoknak jár, akik kartellek lebuktatásához szolgáltatnak nélkülözhetetlen információkat.

Bár a laikusok számára kevéssé hatékonynak tűnhet az informátorok díjazása, Marosi Zoltán, az Oppenheim Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője szerint nagyon elégedettek lehetünk. Az ügyvéd szerint a magyar informátori díj intézménye kuriózumnak számít, hiszen harmadikként vezették be a világon. Az eddigi kevés esetszámból pedig még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel a kartellügyek nagyon hosszadalmasak.

A GVH szerint többször előfordult az is, hogy bár a hivatalhoz fordulók információja alkalmas lenne egy kartell feltárására, végül mégis visszalépnek, annak ellenére, hogy az informátorok személyének titokban tartása garantált. Ennek az lehet a fő oka, hogy aki pontos információval rendelkezik az adott kartellről, valószínűleg még az érintett vállalkozásnál vagy iparágban dolgozik, így az anonimitásának esetleges sérülése jelentősen veszélyezteti a meglévő egzisztenciáját. A várt díjat pedig csak az eljárás végén fizetik ki.

Rendszerint egy-egy elégedetlen alvállalkozó vagy elbocsátott munkatárs dönt úgy, hogy információkat szolgáltat a GVH-nak. Az is gyakran előfordul, hogy a céget megvásárló új tulajdonos bukkan rá kartelltevékenység nyomaira, amit nem akar tovább folytatni – teszi hozzá Marosi Zoltán. A GVH tavaly novemberben tovább tágította felderítési lehetőségeit a Kartell Chat nevű anonim kapcsolatfelvételi rendszer bevezetésével, amelyhez hasonló csak a német Bundeskartellamtnál működik. A versenyhatóság szerint az első tapasztalatok jók, mivel számos információ érkezett, bár egyelőre többségben csak kartellnek vélt piaci „érzéseket” osztanak meg a GVH Felderítő Irodájának munkatársaival, de előfordult olyan eset is, amely már konkrét, a csetszobán kívüli tárgyalásokba fordult.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek