Hetek óta arról beszélnek az MNB vezetői, hogy lazítani kell a monetáris kondíciókon. A célok – amelyeket kitűzött az MNB – a mostanáig bejelentett lépéssorozattal elérhetők?
– Ott vagyunk, ahol lenni szeretnénk. Az MNB céljait a jegybanktörvény határozza meg. Elsődlegesen az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás elérésére törekszünk, és ha ezeknek az elérése nincs veszélyben, akkor támogatjuk a kormány gazdaságpolitikáját. Az önfinanszírozási program harmadik szakaszába léptünk a kéthetes betét kivezetésével, amelynek célja a külső sérülékenység csökkentése és az államadósság stabilabb finanszírozása. A bankok növekvő állampapír-kereslete pedig csökkentheti a teljes hozamgörbét, illetve célzottan elsősorban annak hosszabb szakaszát.
Az MNB az elmúlt években nyereséges volt. Az élénkítőprogramok veszteségessé tehetik-e a jegybank működését?
– A jegybankban nincs eredmény- és mérlegcélja. Programjaink költségeit és hasznait is csak nemzetgazdasági és nem a jegybank szintjen érdemes nézni. Az önfinanszírozási programnak, a növekedési hitelprogramnak és a piaci hitelprogramnak nemzetgazdasági szinten haszna van, és az egész magyar gazdaság nyer azzal, hogy a külső sérülékenységünk csökken, vagy éppen a hitelezés kedvezőbben alakul. Emellett az alacsonyabb hozamkörnyezet tükröződik az államadósság olcsóbb finanszírozásában is. Az önfinanszírozási programnak pedig jegybanki szinten sincsenek költségei, mert a jegybankmérleg szűkülésével a kamateredményünk javul.
Nem válnak-e sérülékennyé a magyar bankok vagy az állampapírpiac, ha még több állampapírt vásárolnak a pénzintézetek?
– Az önfinanszírozási program nem azt kéri a bankoktól, hogy növeljék mérlegüket, csak azt szeretné, hogy amit eddig jegybanki betétben helyeztek el, azt most az állampapírpiacon fektessék be, és az államot finanszírozzák. A jegybankkal konszolidált, állammal szembeni kitettsége a bankoknak nem változik, csak átrendeződést láthatunk az eszközeik között. Ezzel támogatják a bankok a stabilabb és olcsóbb finanszírozást, azaz az állampapírpiac stabilabbá válik.
Kéthetes betétben már nem is fogják tudni elhelyezni a bankok a pénzüket április után. Korábban azt mondta a jegybank, hogy a kéthetes állományt azért korlátozta 1000 milliárd forintban, mert ennyi elég egy likviditási sokk kezelésére. Mi lesz, ha májusban likviditási sokk történik?
– A helyzet sokat változott tavaly őszhöz képest, méghozzá kedvező irányban, így biztos vagyok benne, hogy nem lesz probléma április után sem, a számításaink, elemzéseink is ezt mutatják. Az elmúlt három hónap tapasztalatai nagyon kedvezők. A kéthetes betét csökkentése nem okozott érdemi likviditási feszültséget, a bankok tudtak alkalmazkodni a helyzethez. Emellett tavaly nyárhoz képest a bankok több mint 1300 milliárd állampapírt vettek, ezzel megnyugtatóan tudják kezelni a likviditási nehézségeiket. A jegybanki hiteleszközöket is átalakítottuk, s ezekkel a bankok könnyebben tudják kezelni a likviditási helyzetüket. Ehhez segítséget nyújt, hogy az állampapír-állományuk nőtt, és az MNB-hez fedezetként elhelyezve tudnak akár egynapos, egyhetes, három hónapos futamidőre is likviditást szerezni.
