Most még nem nagyon kell tartani a nyugdíjrendszer összeomlásától, de hamarosan újra hozzá kell nyúlni a rendszerhez ahhoz, hogy fenntartható maradjon. „A kormány felelőtlen viselkedése miatt tíz éven belül baj lesz” – mondta a Világgazdaságnak Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos tanácsadója, aki szerint a korhatár 62-ről 65 évre emelésének kedvező hatását nagyban erodálja, hogy a nők negyven év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak. A „nők 40”-et tavaly már több mint 120 ezren vették igénybe, egy év alatt közel 1,2-szeresére nőtt a létszámuk.
Ám ezzel együtt is úgy tűnik, mintha a rendszer egyre fenntarthatóbb lenne, hiszen a GDP-arányos nyugdíjkiadások folyamatosan csökkennek: öt év alatt 0,7 százalékponttal lettek alacsonyabbak. Simonovits azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez csak a látszat. „Szó sincs arról, hogy megoldották volna a problémát, csupán a döglött lovat áttolták az egészségügyi rendszerbe” – mondta a kutató, utalva arra, hogy a korhatár alatti nyugdíjasok közül a rokkantaknak és az egészségkárosodottaknak már az Egészségbiztosítási Alapból fizetik a járadékaikat. Ez évente több mint 300 milliárd forint, vagyis a 1 százaléka.
Vagyis hiába tűnik úgy, hogy a számok rendben vannak, hosszú távon mégsem lehetünk nyugodtak. A legfontosabb probléma, hogy Magyarország népessége harmincöt éve folyamatosan csökken: a KSH szerint az 1981-es 10,7 millióról már 9,9-re esett, és ezen a nemzetközi vándorlás sem nagyon tud segíteni. Ezzel párhuzamosan a születéskor várható élettartam emelkedésével a társadalom „elöregszik”.
A nyugdíjrendszer problémái az öregedési index alapján is látszanak. A 65 évesnél idősebb népességnek a 14 év alattiakhoz viszonyított aránya 1990-ben 65, 2005-ben 100, 2014-ben már 122 volt, vagyis ennyi időskorú jutott száz gyermekre. Ez utóbbi kismértékben, 3 fővel már meghaladta az EU-átlagot is. Az Európai Bizottság 2015-ös, Ageing Report című kutatása alapján 2060-ra az idősek száma kétszerese lesz a gyermekek számának.
Visszatérítés a munkaerőpiacra
Öt évvel ezelőtt még több mint 555 ezer fő részesült korhatár alatti, egészségkárosodáson alapuló ellátásban, 2015 szeptemberére azonban ez a szám 415 ezer főre csökkent – derült ki a Trenkwalder elemzéséből. Szerintük a komplex minősítési rendszer átalakulása és szigorítása is erősítette a megváltozott munkaképességűek „motivációját” a munkavégzésre. Az ezredforduló óta folyamatosan növekszik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya: míg ez az érték 2001-ben 12 százalék, 2011-ben pedig 18 százalék, 2015-ben már becslések szerint a 24-et is elérte. A kutatás szerint csökken a megváltozott munkaképességűek és az egészségesek bére közötti különbség.
