Nagyot vágott kamatán a svéd jegybank

A makacsul alacsony, alig gyorsuló inflációra hivatkozva 0,15 százalékkal, mínusz 0,5 százalékra nyomta le irányadó kamatát a svéd jegybank (Riksbank), alaposan meglepve a piacokat, bár az elemzők egy része számított ilyen mértékű változtatásra is. Az ülésen ketten a döntés ellen, a kamattartás mellett szavaztak.

Andreas Wallstrom, a Nordea Bank vezető elemzője kifejtette, a Riksbank csak az inflációt említi okként, s nem veszi figyelembe, hogy a foglalkoztatási ráta az egyik legmagasabb az unióban, a növekedési ütem pedig 3,5 százalék körül mozog, vagyis a jegybank egyáltalán nem volt kényszerhelyzetben. Ám Nikolaos Sgouropoulos, a Barclays elemzője rámutatott: a svéd jegybank az Európai Központi Bank (EKB) márciusi lépését igyekezett megelőzni, amikor várhatóan a mínusz 0,3 százalékos betéti kamatát további csökkenti. A Riksbank igyekszik gyengíteni a koronát, hogy a decemberben mindössze 0,1 százalékos fogyasztói árindexet – és a 0,9 százalékos maginflációt – a kétszázalékos célhoz közelítse, s nem ok nélkül attól tart, hogy az EKB újabb lazítása megint a deviza erősödésével járna, mint a múltban. Közleményében a Riksbank elsősorban a nemzetközi fejleményeket tette felelőssé az infláció iramának további lassulásáért.

A svéd jegybankot súlyos bírálatok érték, amiért a válság után, 2010–11-ben alaposan megemelte a kamatot, mert a fellendülés visszatértében bízott, ám csalódnia kellett, ezért újra csökkentette a rátát, s most a negatív kamatokkal kísérletezik. A korona gyengült is csütörtökön, s az eurózóna magországainak államkötvényhozamai is lefelé ereszkedtek. Ám az európai bankok részvényárfolyamai is meredeken estek, részben azon félelem miatt, hogy a jegybankok kacérkodása a negatív kamattal egyre rosszabb helyzetbe hozza a kereskedelmi hitelintézeteket.