Nem tesz jót a büdzsének a CSOK

Pesszimista előrejelzést tett közzé Magyarországra vonatkozóan a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI), amely szerint a büdzsé hamarosan elszáll, és a kormányzat élénkítő programjainak sem örülnek igazán. Ahol javulás látható – mint például az államadósság alakulásában –, az meg trükkök eredménye. „Mi a különbség a Volkswagen és a magyar államadósság között?” – tette fel a kérdést Romhányi Balázs, a KFI ügyvezetője az elemzés tegnapi bemutatásán. Szerinte ugyanis amikor mérni kell az adósságot (minden év decemberének utolsó napján), akkor a kormány átmenetileg lecsökkenti, de az év többi részében magasabb a ráta. „A tesztnél leviszik az adósságot, de egyébként 2 százalékponttal magasabb lenne” – vont párhuzamot a magyar trükközés és a Volkswagen autók károsanyag-kibocsátásának mérése között.

Romhányi úgy véli, a következő években stagnálhat az államadósság, amit részben azzal magyaráz, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) tartósan megterheli a büdzsét, és ha a kormány nem tesz semmit, akkor 2018-ra újra a maastrichti 3 százalékos küszöb felett lesz a deficit, így megszorításokat kell végrehajtani. Idén költségvetési szervek – és különösen a KLIK – eladósodása, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nagy részének kiesése, valamint a kormányhivatali adminisztratív szolgáltatások díjcsökkentése okozhat gondot.

Ezzel a feltételezéssel azonban a legtöbb banki elemző és gazdaságkutató nem ért egyet. „Évek óta tartósan alacsony a hiány, és a kormány nem hagyja, hogy elszálljon” – mondta lapunknak egy banki elemző, aki szerint a CSOK hatásának is érdemi gazdasági növekedési hatása lesz. „A gazdaság fehéredése olyan többletbevételeket generált, amely segít alacsonyan tartani a deficitet” – emelte ki a banki szakértő, aki azt is hangsúlyozta, hogy az elemzői konszenzus alapján a költségvetési hiány és a GDP-arányos államadósság a következő években folyamatosan csökken.

A KFI azonban azonosított néhány kockázatot, amelyek gondot okozhatnak. Szerintük ha exportpiacaink, elsősorban az eurózóna növekedési üteme fékeződik, akkor az jelentősen rontja a magyar GDP-növekedést (ennek nagyobb részét a nettó export csökkenése magyarázza). A Paks II. beruházás kapcsán a 2016-os költségvetési törvénynek megfelelően a beruházás előkészítő szakaszának folytatásával számolnak, de az Európai Bizottság vizsgálatai nyomán pozitív kockázatot jelent, hogy a beruházás megvalósulása lelassul.

A tavalyi év utolsó hónapjaiban a kormány számos olyan döntést hozott, amely hatással lehet a 2016-os költségvetés egyenlegére – hívja fel a figyelmet az intézet. Összességében szerintük közel 50 milliárd forint a nagy valószínűséggel bekövetkező kiadás.

A KFI elemzése szerint a gazdasági növekedés 2017-től 2 százalék alá lassul azzal együtt is, hogy ismét felgyorsul az uniós források lehívása, és a CSOK segíti a lakáspiac élénkülését. A CSOK szerintük idén 50, az évtized végégre azonban már 110 milliárddal rontja a büdzsé egyenlegét. Lapunk korábbi számításai szerint azonban a lakásberuházások növekedése jövőre már érdemben, akár 0,4 százalékpontnál is nagyobb mértékben megdobják a gazdasági növekedést, és a legtöbb szakértő azzal kalkulál, hogy a következő években érdemben 2 százalék felett lesz a GDP-növekedés.