Vaskos bónuszok a közszférában

A vártnál lényegesen gyorsabban, 5,7 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek decemberben, így – a 0,9 százalékos infláció mellett – a nettó reálbérek 4,8 százalékkal emelkedtek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A növekedés nem a versenyszférából származott, hiszen ott az utolsó hónapban 3,3 százalékra lassult az éves szintű béremelkedés az előző havi 4,9 százalékról. A közszférában ugyanakkor az év végi magas bónuszok miatt 11,6 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset, mint egy évvel korábban.

Decemberben domborodott ki igazán a különbség a közszféra egyes ágazatainak bérszínvonala között: a köztisztviselők és a fegyveres erők tagjai az évi átlagos bruttó 301 ezer forintos fizetésükhöz képest decemberben 56 ezer forinttal kaptak többet, míg az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban csupán 12-14 ezer forintos pluszpénz jutott a karácsonyi kasszába. Így a tanári fizetések éves szinten 41 ezer forintos átlagos lemaradása decemberben mintegy 85 ezerre nőtt. Még rosszabb a helyzet az egészségügyben és a szociális ellátásban, ahol a dolgozók 79, illetve 136 ezer forinttal kerestek kevesebbet a köztisztviselői átlagnál.

A versenyszférában 261 ezer volt a bruttó átlagkereset 2015-ben. A legmagasabb fizetéseket továbbra is a bankok és biztosítók kínálták (494 ezer forint), a legrosszabbul pedig a vendéglátásban és a szállodaszektor (157 234 forint), illetve az erdőgazdálkodás (151 578) fizetett. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó átlagkereset 162 300 forint volt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az idén 4 százalékos bruttó béremelkedésre számít, amely az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó növekedést eredményezhet, így 4-4,5 százalékos reálbér-emelkedés valószínűsíthető. Az ütem ennél nagyobb is lehet, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, valamint egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése – hangsúlyozta az elemző.

Nem hatott a vasárnapi boltzár

A vasárnapi szünnap tavaly márciusi bevezetése nem hatott a kiskereskedelemben dolgozók létszámára. Tavaly az év elején ugyanúgy 188-189 ezer fő dolgozott a szektorban, mint decemberben, májusra 3-4 ezer fővel csökkent ugyan a létszám, de az év végén már 590 fővel magasabb volt, mint januárban. A Blokkk.com szakportál szerint sok nagyáruház megnyújtotta a hétköznapi nyitva tartását, ezért sem csökkentette a létszámot.