Nem lesz kétéves költségvetés
A tárca nem kétéves költségvetés, hanem a 2017-es büdzsé előkészítésén dolgozik, amelyet a tavalyi évhez hasonlóan idén is a tavaszi ülésszakban kíván benyújtani az Országgyűlésnek – igyekezett cáfolni a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya a kétéves büdzsé előkészítésének hírét a Világgazdaságnak. Az Inforádió ma azt közölte, hogy értesülése szerint azért van szükség a kormánynak költségvetési ügyekben tulajdonképpen szabad kezet adó államháztartási törvénymódosításra, mert még az idén el kívánják fogadtatni a 2018-as büdzsét is. Az erre irányuló kérdéseinkre a tárca nem adott határozott választ, így például nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy az idén benyújtják-e a 2018-as költségvetés tervezetét. Ez – akár – annyit is jelenthet, hogy a jövő évi büdzsé előkészítése után rögtön a 2018-as költségvetéssel foglalkozhat majd a tárca és azt az őszi ülésszakban akár el is fogadhatják.
Arra már volt példa – éppen Varga Mihály pénzügyminisztersége idején 2001-2002-ben –, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz-kabinet két évre előre határozta meg a költségvetési számokat. Más kérdés, hogy a választások előtt a kormány olyan mértékben változtatta meg a lakástámogatási szabályokat, amelyek teljesen átírták a költségvetés kiadási előirányzatait és a gazdaságpolitikai irányokat is. Az Inforadio szerint most az államháztartási törvény módosítását éppen az indokolja, hogy a választások előtt így majd nem kell a költségvetésről vitatkozni. Ezen kívül persze hivatalos indok lehet a kiszámíthatóság növelése is, igaz: az idejekorán elfogadott adótörvények után általában mindig volt az ősszel olyan módosítás, ami viszonylag rövid alkalmazkodási időt adott a vállalkozásoknak. (Tavaly például tavasszal elfogadták az idei adómódosítások fő irányait aztán mégis az utolsó pillanatban változtak az áfa-szabályok és csökkent – például – a lakásépítések forgalmi adója).
Az államháztartási törvény Országgyűlés előtt lévő módosítása ugyanakkor csökkentheti a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot. A javaslat értelmében ugyanis a kabinet csak az adószabályokhoz és a hiányszámokhoz nem nyúlhat a Parlament nélkül, ám a bevételeket – főként, ha vannak többletek – saját akarata szerint oszthatja el, tulajdonképpen szabadon (elég lesz ehhez egy kormányrendelet). Miután az elmúlt években a költségvetésekben rendre konzervatívan tervezték a bevételi oldalt a büdzsében folyamatosan nagyobbak voltak a befolyó összegek az előre leírtnál. A többletnek hivatalosan a hiányt kellett volna csökkentenie, ám a költségvetés módosításaival, a tartalékok felhasználásával ennek csak egy része mérsékelte a deficitet. A kormány most arra kér felhatalmazást az Országgyűléstől, hogy szabadon dönthessen a többletekről.
