Több állás, kevesebb bér

Feladja a leckét a munkahelyek lendületes keletkezéséről szóló pénteki statisztikai jelentés a Federal Reserve (Fed) jövő héten ülésező döntéshozóinak, akiknek azt kell latolgatniuk, hogy mire fordítsanak nagyobb figyelmet: az élénkülő amerikai vagy a lassuló globális gazdaságra. Előbbinek akár szüksége lehet magasabb kamatokra, utóbbinak viszont egyáltalán nem.

Az elemzők által előzetesen becsültnél ugyanis sokkal több, 242 ezer munkahely jött létre februárban az Egyesült Államokban, az utóbbi három hónapban átlagban 228 ezer. A munkanélküliségi ráta a januárban elért 4,9 százalékon maradt (a 2009 októbere óta tízszázalékos csúcsról ereszkedett le idáig). A foglalkoztatási helyzet látványos javulása kétségkívül eloszlatja azokat a félelmeket, hogy az USA gazdasága recesszió felé haladna, amitől az év elején még sok elemző tartott a tőzsdei átrendeződés miatt. A Dow

Jones index – amely február közepén 15 ezer pont közelébe zuhant – pénteken megint 17 ezer pont felett zárt. Ezzel azt is sugallta, hogy a kínai eredetű felfordulás után rendeződhetnek a börzei viszonyok, és egyelőre a jegybank sem emel kamatot.

Az állásteremtés egyesült államokbeli folyamatának igazán zavarba ejtő eleme azonban az, hogy a bérek nem kúsznak felfelé. Sőt februárban még 0,1 százalékkal csökkentek is az órabérek (25,35 dollárra), a januári 0,5 százalékos emelkedés után. Az éves bérek egy év alatt csak 2,2 százalékkal emelkedtek, miközben a fogyasztói árak 1,4 százalékkal, a maginfláció pedig 2,2 százalékos. A választási kampányban a jelöltek felerősítik széles társadalmi rétegek elégedetlenségét, azt az érzést, hogy az USA hiába keveredett ki a pénzügyi válságból, nagyon sokan egyáltalán nem élnek jobban. A szolgáltatásokban sok új munkahely kínálkozik, alacsony bérekkel, míg a feldolgozóiparban inkább megszűnnek állások, az olcsó olaj miatt pedig a bányászatból tavaly 140 ezer ember szorult ki, idén pedig csupán februárban 19 ezer. Az új állásokat zömmel az egészségügyben, a kiskereskedelemben és az építőiparban kínálták.

A jegybank csaknem tíz év után decemberben emelte meg 25 bázisponttal a nullához közeli szintre levitt kamatot. A március közepén esedékes ülés előtt azt mondta Robert Kaplan, a dallasi Fed elnöke, hogy a globális bizonytalanságok miatt nagy körültekintéssel kell eljárni. Stanley Fischer alelnök azzal érvelt, hogy ki kell várni, vajon a nagy pénzpiaci kilengések átmeneti jelenségnek bizonyulnak-e, Lael Brainard, a kormányzótanács tagja pedig úgy fogalmazott: a nagy jegybankok politikája korántsem tért el annyira egymástól, mint ahogy a múlt év végén arra sokan számítottak.